Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 5. A magyar vasutak hőskora
ségek megszüntetésére, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésére irányuló törekvések egyik fő kérdésévé az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolását. 1790-töl. a reformkor előtti évtizedekben a törekvések új közutak építésére, a meglévők jobb fenntartására. a folyók szabályozására, csatornák építésére, a hajózás fejlesztésére irányultak. Később, a 19. század második évtizedében kezdett csak az érdeklődés a vasútépítés felé fordulni. Noha a fa nyompályát egyes bányákban a 16. század óta Magyarországon is alkalmazták, a felszíni szállításokra nem használták őket. így azután a közforgalmú lóvasutak építése is még sokáig váratott magára, noha ezek nyugati sikerei — például Széchenyi István utazásai révén is — nem voltak már ismeretlenek az országban. A reformkor közlekedésfejlesztési törekvéseinek kiindulópontja az 1825— 21. évi pozsonyi országgyűlés volt. amely országos bizottságot küldött ki a kereskedelem. a közlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozására. .Az elkészült javaslat közlekedéstörténeti nevezetessége. hogy a magyar törvényhozás ebben tesz először említést a vasútokról (..ductus ferrei”). de még csak mint a kereskedelmet előmozdító magánvállalkozásokról. a híd- és csatornaépítésekkel együtt. A ..közalap” terhére, azaz államköltségen történő vasútépítés gondolata még akkor nem merült fel — szemben az elsődleges fontosságúnak ítélt, államköltségen megvalósítandó útügyi feladatokkal. Egyébként a javaslat biztosítani kívánta az állami támogatást a vasút-, híd- és csatornaépítő magánvállalkozók számára, elismerve a díjszedés jogát is. Ez akkor forradalmi jelentőségű állásfoglalás volt. mert azt jelentette, hogy a díjfizetés mindenki számára kötelező, aki a közlekedési létesítményt használja, áttörve ezzel a nemesség ősi jogait is. Ugyancsak fontos, újszerű elve a javaslatnak, hogy a magánvállalkozó jogosultságát időtartamhoz köti. melyen túl az általa épített és üzemben tartott közlekedési létesítmény az állam, a ..közalap" tulajdonába megy át. .Az országgyűlési bizottság javaslata nagy figyelmet szentelt az úthálózat fejlesztésének. Kijelölte azt a 12 fő útvonalat, amelyet teljesen ki kell építeni. Ezek közül 7 fő útvonal közvetlenül Budáról és Pestről sugarasan ágazna szét Bécs. a magyar tengerparti városok. Zimony. Morvaország illetve Szilézia határa. Galícia. Kolozsvár és Nagyszeben felé. A további 5 fő útvonal Bécset a magyar tengerparttal, valamint Krakkóval. Nagyszombatot Kanizsával, Kassát Krakkóval. Miskolcot Lengyelország határával tervezte összekapcsolni. A bizottság javaslata — a kormány halogató taktikája miatt — nem került ugyan az országgyűlés elé. de felvetett új eszméi, a magyar fővárosból kiinduló és a nemzeti érdekeket szolgáló hálózat tervezete mégis nagy lendületet adott a fejlődésnek, nagy befolyással volt a közgondolkodásra. Magyarországon a külföldi lóvasutak sikerének hírei az évszázad második évtizedében terjedtek el. A fejletlen gazdasági viszonyok, a tőkehiány és nem utolsósorban az újjal szembeni bizalmatlanság azonban még jó ideig meggátolta a gyakorlati lépeseket. Igen jellemző erre egy. a Magyar Kurírban 1825- ben megjelent rövidke hír: ..Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki. mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Eíiggye. aki akarja.” A kezdet nehéz Az első vasútépítési kísérlet — amely a mai közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen — az 1827-ben létesült pest—kőbányai lebegővasút volt. Ez a kísérlet azért valósulhatott meg. mert a tapasztalatok bebizonyították, hogy a lóvasutak építése is nagy tőkebefektetéseket kíván. Ezért az 1820-as évek számos, a vasút tökéletesítését célzó találmánya között olyanok is akadtak, amelyek a pálya költségeit kívánták csökkenteni. .Az immár ..klasszikusnak” tekinthető lóvasutak helyett még egyszerűbb, olcsóbb, de a vaspálya előnyeit megtartó eszközt kívántak, méh a gyérebb forgalom mellett is kifizetődő. Ilyen volt Henry Robinson Palmer angol építőmester 1821-ből származó szabadalma, a lebegővasút a későbbi függővasutak őse. A Palmer-féle vasútnál a pályát fából készült, a terep adottságai szerint eltérő magasságú oszlopokra erősített hosszgerenda képezte, ennek felső élére erősítették az egyetlen, domború felületű sinszálat 5.4. ábra . Erre a ..vas-pályára5' került a két. egymás után elhelyezett kerékkel ellátott kocsiszerkezet. A ..kocsi” váza rudakból készült, felső részüket öntöttvas járom tartotta össze. E váz két oldaláról lógtak le a kocsikasok. amelyeknek rakományait láncok biztosították. A vontató ló a pálya mellett, a talajon haladt. Eg\ ilyen kocsival kb. 400 kg terhet lehetett továbbítani. Rendszeres üzemnél egy ló elegendő volt 5 kocsi vontatásához. 71 5.4. ábra. A Palmer-féle függövasút
