Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában

építésével, majd Nürnbergtől Fürthig vezető lóvasút­­ra tett javaslatot — minden eredmény nélkül. O és mások több mint két évtizeden át siker nélkül foglal­koztak a vasútépítés gondolatával. A vasút legnagyobb hatású, legkoncepciózusabb apostola azonban Friedrich List (1780—1846), a híres közgazdász volt, akinek nevét ma a drezdai Közleke­dési Főiskola viseli. Hosszabb időt töltve Ameriká­ban, ismerve az angliai vasutakat is, 1833-ban közzé­tette nagy feltűnést keltő munkáját „A szász vasúti rendszerről mint az általános német vasúti rendszer alapjáról és különösen a Lipcséből Drezdába építen­dő vasútról" címen, amely egy vasúthálózat tervezetet is tartalmazta (4.4. ábra). É nagyszabású terv első ízben ismerte fel a vasúiban a német államok gazdasá­gi. társadalmi és politikai egyesítésének eszközét. Jo­hann Wolfgang Goethe (1749 1832) irta: „Nem félek attól, hogy Németország nem lesz egységes; a mi jó útjaink és a jövőbeni vasutak már meg fogják a magu­két tenni.” E terv hatása azonban csak lassan, a kö­vetkező években bontakozott ki. A valóra váltás első jele volt a Nürnberg -Fürth közötti vasút, amely ugyan távol állt List nagyszabású eszméjétől, de megtette német földön az úttörő lépést. Johannes Scharrer (1785—1844) nürnbergi polgár­­mester, a Politechnikai Intézet igazgatója elővéve Baader régi gondolatát, szembeszállva az ellenvélemé­nyekkel. létrehozta a „Ludwig Eisenbahn Gesell­­schaft"-ot, és 1. Lajos, „Isten kegyelméből Bajorország királya” támogatta és 1834-ben engedélyezte a vasút­építés tervét. így hát Németországban az első gőzüze­mű vasút magánvasútként valósult meg. A vasút jól funkcionált. A gőzmozdonyos vonat 9 kocsival, 192 személlyel 9 perc, gyors menetben 5—6 perc alatt tette meg az utat a két város között. Eelje­gyezték. hogy egy földműves mesélte: amikor Nürn­­bergben beszállt és pipára akart gyújtani, olyan gyor­san megérkezett Fürthbe, hogy „hideg pipával” kel­lett kiszállnia. A vasút bevételei igen jól alakultak, az üzem gazda­ságosnak bizonyult. Amikor a vegyes üzemű vasút igazgatósága összehasonlította a kétféle üzemmód költségeit, kimutatták, hogy a gőzüzem olcsóbb a lóvasúti üzemnél. Ezért rövidesen egy második gőz­mozdonyt is vásároltak a híres Stephenson-féle gyár­tól. 1985-ben a Deutsche Bundesbahn nagyszabású ün­nepségsorozattal emlékezett meg az első német vasút 4.5. ábra. A drezdai pályaudvar 1839- ben 49 4.4. ábra. Friedrich List vasúthálózati terve

Next

/
Thumbnails
Contents