Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A holnap vasútja - 14. Nagy sebességű, automatizált üzem
14.3. ábra. A japán Shinkansen Vasút meglévő és tervezett hálózata ben kiépített vasúthálózat általában nem megfelelő. Új, különleges kialakítású, nagy sebességű vasútvonalak építése szükséges, amelyeken azonban az üzem még mindig a hagyományos kerék -sín rendszerreI tartható fenn. Világméretű feltűnést keltett, amikor 1964. október 1-jén a Tokióban megrendezett XVII1. Olimpia alkalmából megnyitották a japán Shinkansen Vasút Tokió Oszaka közötti első, 515 km hosszú, úgynevezett Új-Tókaidó vonalát. Ezt követően 1975-ben lett készen az előbbi folytatásaként az Uj-Szandzsó vonal Hakatáig; ezzel a hálózat összhossza 1069 km lett (14.3. éibra). E vasutakon a a vonatok 210 km/h-es legnagyobb sebességgel közlekednek; ez tette lehetővé, például Tokió - Hakata között a 154 km/h utazási sebesség elérését. A sebességi csúcs, amelyet az 1972. február 24-i kísérletnél értek el, 286 km/h volt. A kedvező műszaki és gazdasági eredmények nyomán a kormányzat 1973-ban elhatározta egy kb. 7000 km-es Shinkansen-hálózat kialakítását. Ú jabb három vonal építéséhez, illetve további vonalak tervezéséhez fogtak hozzá. Az újabb vonalakon a sebességet 240 km/h-ra emelték. A Shinkansen vonalai normál nyomtávolsággal, a nagy sebességre alkalmas vonalvezetéssel épülnek, igen sok műtárggyal. Jellemző például, hogy az Oszaka -Okajama vonalrészen a pálya 92%-a fekszik hídon vagy alagútban. A felépítményt zúzottkő ágyazatban, feszített beton keresztaljakkal, folyóméterenként 53,3 kg-os, később 60 kg-os sínekkel építették. Újabban ágyazat nélküli, betonlemezes felépítményt is létesítenek a hidakon és alagutakban. Megépült a világ leghosszabb alagútja, a Szeikan-alagút, amely a Honsú és a Hokkaido szigeteket köti össze 53,8 km hosszban; legnagyobb mélysége a tenger alatt 240 méter. A vasúton a „Hikari” (Villám) nevű villamos motorvonatok közlekednek, 16 légkondicionált, minden kényelemmel felszerelt kocsival, 1407 ülőhellyel (142. kép). A vonat valamennyi kerékpárját egyenirányítóit árammal működő motorok hajtják, kocsinként 740 kW teljesítménnyel. Áramellátása a 25 kV-os 60 periódusú hálózatról történik. A nagy sebességű vonatok közlekedését a legkorszerűbb biztosítóberendezésekkel, központi vezérléssel irányítják. A japán expresszvonatok bebizonyították a nagy sebességű vasúti közlekedés előnyeit a közepes távolságú repüléssel szemben: a légi forgalom a vasút által érintett nagyvárosok között erősen visszaesett. A japán példa azután serkentően hatott más országokra is a nagy sebességű vasúti közlekedés kifejlesztésére. A sebességi csúcsot, az 1955-ben a franciák által elért 331 km/h értéket azonban a Shinkansen Vasút nem döntötte meg. Ez ismét a franciáknak sikerült: 1981. február 26-án a Párizs Lyon közötti új, nagy sebességre épített, normál nyomtávolságú pályán, egy kísérleti menet során elérték a 379,9 km/h-ás újabb világrekordot. Az SNCF Train á Grande Vitesse ■ — üzemben levő vonal---------építés alatti vonal .............tervezett vonal