Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 12. Vasút a városokban
131. kép. Áramszedő hajó A második világháború előtt, amikor a főváros lakossága meghaladta az 1 millió főt, a közúti villamosvasút 184 km-es hálózatán egy év alatt 350 millió utast szállított. Jó négy évtizeddel később. 1980-ban amikor a 2 milliós fővárosban a közúti villamos már osztozott az utasforgalomban a sűrű autóbuszhálózattal, a trolibusszal és a nagy teljesítményt nyújtó metróval — a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) villamosait a 189 km-es hálózaton kétszer anynyi utas vette igénybe. A mai korszerű villamosok járműveit a nagy befogadóképességre való törekvés, a gyors utascsere biztosítása, a jó gyorsítási és lassítási képesség jellemzi (132. ábra). A villamosvasutak az országos hálózatról kapják a váltakozó áramot, amelyet saját alállomásaik alakítanak át a vontatómotorok számára (nálunk 550 V-os) egyenárammá. A közúti villamos évszázados története során bebizonyította. hogy nélkülözhetetlen eszköze a nagyvárosok tömegközlekedésének: a kisebb forgalomra alkalmas autóbuszok és trolibuszok, a legnagyobb tömegeket mozgató gyorsvasutak között a villamos a közepes forgalom lebonyolításának leghatékonyabb eszköze. A nagyvárosi forgalom „sztárjai" azonban a különböző rendszerű gyorsvasutak. Már a múlt század közepe táján gondoltak arra — a világvárosok gyors növekedése és az ezzel járó 132. kép. Korszerű, Ganz gyártmányú csuklós villamos 236
