Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 2. A lóvasutak

2.5. ábra. Lóvasút Saint-Étienne és Lyon között 2.6. ábra. Kísérleti „lóüzemü lokomo­tív” (C.-A. Steinheil szerke­zete. Berlin, 1853) 2.7. ábra. A „Repülő Hollandi" csiban foglaltak helyet. A vasúton esetenként a sze­mélyszállítást is megengedték. A lóvasúti közlekedés egy különös formáját kíván­ta megvalósítani a Cyclopede, a lóhajtotta járgány (2.6. ábra). Ennél a „lóüzemü lokomotív”-nál egy végtelen szalag hajtotta a kerekeket, a ló pedig rekeszben — a jármű tetején haladva mozgatta a szalagot. A szerkezetet Európában és Amerikában is több helyen kipróbálták. Védelmezői — többek kö­zött — arra hivatkoztak, hogy sokkal olcsóbb, mint a gőzmozdony, mindenütt megépíthető, nem tűz- és robbanásveszélyes, a kiszolgált ló bőre és szőre érté­kesíthető, nem úgy, mint az eltüzelt szén maradványa. Hogy miért volna jobb ez a szerkezet a „klasszikus” lóvasútnál, ahol a ló ősi. de egyszerű módszerrel húzza a jármüvet, csak annyit tudtak mondani: olyan pályákon, ahol a sínszálak köze tele van törme­lékkel. szeméttel (!), a vontató ló nehezen tud haladni, míg a Cyclopede zavartalanul közlekedhet... 1829-ben egy érdekes versenyt is rendeztek Ameri­kában. A South Carolina Vasút 500 dolláros díjat tűzött ki a legjobb „lóüzemü lokomotív”-ra. A díjat Detmold nyerte el a Flying Dutchman (Repülő Hollan­di) nevű kocsijával (2.7. ábra)'. 12 személlyel a kocsi­ban 19 km óránkénti sebességgel „száguldott” Char­­lestontól Hamburgig (USA). Egy másik amerikai vasút, a Baltimore- Ohio Vas­út is kipróbált egy hasonló Cyclopede-et, amikor is a pályán átsétáló tehén miatt az utasok kiborultak a járműből. így azután ez a találmány sem nézett nagy jövő elé. A lóvasút mint átmeneti forma — még egy dara­big fennmaradt a gőzvontatás kifejlődése után is. Több országban ugyanis, ahol nem állt rendelkezésre elég tőke, meg a várható forgalom sem kecsegtetett nagy haszonnal, még akkor is lóvasutat építettek, amikor a gőzüzem fölénye már bebizonyosodott. Eb­ben persze a maradiságnak. az újjal szembeni bizal­matlanságnak is nagy szerepe volt. Jelentős feladatot töltött viszont be a lóvasút a városi közlekedésben, a közforgalmú személyszállítás ' szolgálatában, sőt ezen a területen a 19. század máso­dik felében élte fénykorát (1. a 12. fejezetben).

Next

/
Thumbnails
Contents