Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 11. A korszerű pálya és állomásai
a vasút nagyszerűségének megéneklésére adott alkalmat, hanem a búcsúzás, az új élet felé indulás vagy éppen a haza sorsán való gyötrődés emócióját is felébresztette. Ady Emire (1877 1919) egyik gyönyörű versét például a Párizsból való elutazás hangulata ihlette („A Gare de l'Est-en”, az Új versek c. kötetben, 1906): „Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: Most sírni, nyögni nem merek én, Párizs dalol, dalol. Én elmegyek most, hazamegyek, Már sziszeg, dohog a vonat. Még itt van Párizs a szívemen, S elránt az alkonyat [...] Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég Óh, küldi már felém.” [...] 11.20. ábra. Robert Stephenson „Britannia-híd”-ja, szekrényszerkezettel, Wales nyugati partjánál, Anglesey és Holy szigete között (1850) De nemcsak a csodálatos gőzmozdony, a pompás pályaudvarok, hanem a vasúti pálya nagy műtárgyai, a hidak és az alagutak is gyakran bámulatra késztették a kortársakat és az utókort is (124. kép). A híd- és alagútépítés ősi mesterség, már az ókorban is több országban magas színvonalon művelték. Amikor tehát a vasút korszaka beköszöntött, több évezredes tapasztalat állt már az emberiség rendelkezésére. Mégis, a vasút új tulajdonságai: az összehasonlíthatatlanul nagyobb tömeg és sebesség, a kedvezőbb vonalvezetés iránti igények nyomán e műtárgyak hosszának növekedése és a mindezek következtében a hidaknál fellépő erőhatások, az alagútépítésnél a földomlások és a vízbetörések új és új nehézségek elé állították a tervezőket és az építőket. Számos súlyos katasztrófával: hidak leszakadásával, alagutak beomlásával kellett az újabb elméleti és gyakorlati ismeretekért fizetni. Mindamellett a vasúti hidak és alagutak fejlődése alapvetően nem különbözik a hasonló célú más (közúti, gyalogos stb.) létesítményekétől, ezért részletesebb bemutatása meghaladná e könyv kereteit. A hidakat — vasúti célokra is — fából, kőből, acélból, majd betonból és vasbetonból, kivételesen még alumíniumból is építették, illetve építik. Állandó vasúti fahidakat napjainkban már ritkábban emelnek, inkább csak a fában gazdag országokban, például a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, továbbá keskeny nyomtávolságú vasutak számára. A kis és közepes nyílások áthidalására gyakran építenek boltozott kő-, illetve betonhidakat. A nagyobb hidak pedig vasbetonból, illetve acélból készülnek, szegecselt vagy hegesztett kivitelben. Számos vasúti híd nemzetközi hírű lett, és nemcsak merész szerkezete, hanem esztétikus, a tájba illő megjelenése miatt is (11.20- 11.22. ábra). Néhány nevezetes hidat már az előzőekben is bemutattunk. A hidakat a főtartó statikai rendszere szerint is megkülönböztetjük (11.23. ábra). A vázolt alaprendszereket számos kombinációban építik. Vasúti célra kis merevségük miatt függőhidakat általában nem, vagy csak a közúti vasutak átvezetésére építenek. 224
