Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 11. A korszerű pálya és állomásai
11.18. ábra. A londoni régi Euston pályaudvar, amelyet 1837- ben építettek, majd 1861- ben - a közvélemény felháborodása ellenére - elbontottak, hogy helyet adjanak az új pályaudvarnak A Magyar Középponti Vasút 1846-ban megnyílt első pesti pályaudvarát utóda, az Osztrák Államvaspálya Társaság 1874-re még kibővítette, majd 1877-re új, a megnövekedett forgalomnak megfelelő pályaudvart építtetett, amely azonban a régi helyén nem maradhatott, mert útjában állt volna a tervezett Nagykörútnak. Ezért az új épület homlokzata nem terjedhetett a mai Jókai utcáig, hanem csak az új Nagykörút vonaláig (119. kép). Noha a nemzetközi hírű épület tervezőjének személye teljes bizonyossággal nem állapítható meg, létrehozása nagymértékben a francia Alexandre Gustave Eiffel (1832—1923), a vassszerkezetek világhírű úttörőjének nevéhez fűződik. Külön érdekessége volt az építésnek, hogy az új csarnokot a régi fölé építették (minthogy a két csarnok tengelyvonala egybeesett), s a régit csak az új elkészülte után bontották le. így a pályaudvaron a forgalmat mindvégig lebonyolíthatták. Egy évszázad során az épületet a korróziós károk annyira megrongálták, hogy a csarnok veszélyessé vált. A MÁV tisztelve a pályaudvar nagy építészettörténeti jelentőségét — eredeti külső formájában állította helyre. Nem kevésbé érdekes a Keleti pályaudvar története. Napjainkban már kevesen gondolnák, hogy volt olyan elképzelés, amely szerint a Keleti pályaudvart a mai Rákóczi út és a Népszínház utca közti területre. 119. kép. Budapest—Nyugati pályaudvar (1877) a mai, helyreállított formájában 220
