Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 10. Villamos, dízel- és gázturbinás vontatás
110. kép. A MÁV M 61-es sorozatú NOHAB gyártmányú 1434 kW-os dízel—villamos mozdonya lyiérdekü Vasút saját maga is készített motoros mozdonyokat. A hazai dízelmozdonyok továbbfejlesztése a második világháborút követő újjáépítés befejeztével indult meg. Az 50-es években először 600 LE-s (kb. 440 kW) dízel—villamos tolató-univerzális mozdony, majd hidrodinamikus mozdony került a magyar vasutak vonalaira 108. kép . Egy ideig a győri Magyar Vagon- és Gépgyár (Rába) is készített mechanikus és hidromechanikus kis és könnyű tolató dízelmozdonyokat. A továbbfejlesztett Ganz—Jendrassik motorral a Ganz—MÁVAG ezt követően 800. majd 1000 LE-s (590. ill. 736 kW) univerzális, főként személyvonati szolgálatra szánt mozdonyokat tervezett. A Ganzrendszerű dízelmotorok a tolató- és mellékvonali mozdonyok erőgépei lettek. A nagyobb teljesítményű fővonali mozdonvokat a avár a francia SEMT Piel-108. kép. A MÁV M 46-os sorozatú dizel-hídraulikus 449 kW- os mellékvonali univerzális mozdonya (1963 109. kép. A MÁV M 63-as sorozatú 2208 kW-os dízel-villamos fővonali mozdonya stick (Alsthom Athlantique) cégtől vásárolt licenc alapján 12 és 18 hengeres motorokkal építette (MÁV M 41-es és M 63-as sorozatok. 109. kép). A 2000 LE (1500 kW) körüli teljesítménykategóriákban a MÁV először a svéd gyártmányú NOHAB dízel—villamos mozdonyokat (M 61-es sorozat) szerezte be 1962-ben 110. kép . majd 1965-től a szovjet luganszki mozdonygyárban épített M 62-es sorozat vált uralkodóvá 111. kép . Az ennél nagyobb. 3000 LE (2200 kW) körüli teljesítményeket kívánó. nag\ forgalomsürüségü fővonalakat pedig villamosítják, így azokon villamos mozdonyokat üzemeltetnek. Európában a legnagyobb fővonali dízelmozdonyok teljesítménye 3—400ÍLE-t (kb. 2200—3000 kW) tesz ki 10.17. ábra . de építettek két 2400 LE-s (összesen kb. 3500 kW) motorral hajtott mozdonyokat is. Ezek legnagyobb sebessége 100—200 km h között van. Az 207
