Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 10. Villamos, dízel- és gázturbinás vontatás
villamosítás és a dízelesítés hatására lassan kiszorultak a forgalomból. Magyarországon akkumulátoros motorkocsit - a MÁV egyetlen kísérleti járművétől eltekintve - nem tartottak üzemben. A villamos motorkocsik végleges megoldását persze a „drót alatt” futó jármüvek jelentették. Ilyen motorkocsikat már az első vonalvillamosítások idején építettek, a villamos mozdonyok üzembe állításával egyidejűleg. E kétféle vasúti vontatójármű fejlődése nem is választható szét élesen egymástól. így például az említett olaszországi Valtellina Vasúton a motorkocsik a személyszállítást, a mozdonyok a teherforgalmat bonyolították le. Hasonló munkamegosztással üzemeltették a villamos járműveket az ugyancsak említett magyarországi veresegyházi vasútnál is. Németországban az első villamos motorkocsit 1905-ben állították üzembe a villamosított berchtesgadeni vonalon. A villamos motorkocsikra vonatkozóan a legtöbb tapasztalat először a városi közúti vasutaknál gyűlt össze (bővebben l.a 12. fejezetben), minthogy ezeknél a motorkocsi volt a csaknem kizárólagosan használt vontatójármű (noha emellett többségük villamos mozdonyokat is üzemben tartott). A későbbi tapasztalatok beigazolták, hogy a villamos motorvonatok optimális közlekedési eszközei a rövidebb és az elővárosi vasútvonalaknak, de számos külföldi vasútnál a városközi, távolsági forgalomban is üzemeltetik őket. Svájcban például a nevezetes, négytengelyü „Vörös Nyíl" 1930-tól 125 km/h maximális sebességgel közlekedett. Olaszországban de másutt is — építettek könnyű villamos motorvonatokat, amelyek a kísérleti menetek során nemritkán elérték a 200 km/h sebességet. Bebizonyosodott, hogy a nagy sebességű modern vasúti közlekedés ezen az úton érhető el a legjobban (1. a 14. fejezetben). Magyarországon — ellentétben a külföldi vasutakkal (106. és 107. kép) — csak a Budapesti Helyiérdekű Vasút tart fenn villamos motorkocsis üzemet. A MÁV pedig most készül fel erre a forgalomra. Dízelmozdonyok Már maga Rudolf Diesel is javasolta 1908-ban. hogy motorjával vasúti mozdonyt szerkesszenek; megvalósítására azonban akkor nem került sor. 1912-ben a Borsig és a Sulzer Testvérek cég épített a Porosz Államvasutak megrendelésére két kísérleti mozdonyt, 2'B2' tengelyelrendezéssel, rudazatos hajtással. 1000 LE-s (736 kW) teljesítménnyel. Ezek és korai társaik azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, főként a dízelmotor ama nagy hátránya miatt, hogy álló helyzetből nem tudott terheléssel elindulni — szemben a gőz- és villamos hajtással, ahol ilyen nehézség nem volt. A konstruktőrök egész sora fáradozott azon, hogy ezt a problémát megoldja: segédberendezéseket szerkesztettek, amelyek egy kisebb dízelmotorral sűrített 106. kép. Az Osztrák Szövetségi Vasutak villamos motorvonata a bécsi gyorsvasúton 204
