Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja
ÉVSZÁZADUNK VASÚTJA 10.1. ábra. A világ vasúti fővonalai Miközben a vasutak elterjedtsége és forgalma rohamosan növekedett, a szállítás költségei egyre csökkentek. a teljesítmények pedig mind magasabb színvonalat értek el. A szárazföldi közlekedés tömegessége, biztonsága, rendszeressége és nem utolsósorban gyorsasága soha nem képzelt fejlődésen ment át. Mióta az első vasutak megépültek, állandó a törekvés a sebesség növelésére. Budáról Bécsbe a múlt század elején 30 óra alatt ért el a gyorsposta. A pest— váci vonalon 1846-ban közlekedtetett vonatok sebességével ezt az utat 7.5 óra alatt lehetett volna megtenni. 1900-ban a Budapest^ Bécs közötti utat mintegy 4 óra alatt. 1934-ben pedig az ..Árpád" sínautóbusszal alig 3 óra alatt tették meg. A technikailag minden ízében gyorsan fejlődő vasút lett az elmúlt másfél évszázad demokratikus közlekedési eszköze: nagy tömegek gyors és olcsó mozgatója. A vasút segített a múlt század első felében rést ütni a nemesi előjogokon, amikor megkövetelte a szükséges földterületek kisajátítását és a mindenki számára egyenlő díjfizetést. A vasútvonalak juttatták el milliókhoz a magasabb életszínvonal ezernyi termékét, sőt. a kultúra, a haladás eszméit is. Ma a vasút olyan nélkülözhetetlenül tartozik hozzá életünkhöz, mint a mindennapi étel és ital. Hogy ez mennyire igaz. megmutatta a második világháború szörnyű pusztítása. Az akkori jelszóval: Arccal a vasút felé!” — Magyarországon mindenki őszintén, saját keserves tapasztalatai alapján is egyetértett. Az élet pedig csak az újjáépített vasúti pályák, a felépített 191
