Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 8. Kocsik és vonatok
azonban csak szakaszosan valósult meg a Balkánfélszigeten hiányzó vonalszakaszok miatt. Eközben számos vasúttársasággal kellett megegyezésre jutni. Csak 1888-ban sikerült a Párizs—Konstantinápoly közvetlen vonat forgalmát megvalósítani; 1914-ig a teljes menetidő 20 órára csökkent, elérve az akkor lehetséges legrövidebb továbbítási időt a személy- és postaforgalomban. Az egykor híres-nevezetes Orient- Expressz — romantikus és titokzatos regények és filmek témája - a 20. század modern közlekedési lehetőségei miatt hajdani jelentőségét elvesztette. Ma Párizs—Budapest, illetve Bukarest között közlekedve egyike a szokványos nemzetközi gyorsvonatoknak. A maga idejében azonban okot adott a társaságnak, hogy nevét büszkén a Compagnie Internationale des Wagons-Lits et des Grands Express Européens-xt változtassa. Az első világháború előtti időszak a háló- és étkezőkocsik forgalmának is fénykora volt. Az Orient-8.7. ábra. Az első Orient-Expressz 8.8. ábra. II. Lajos bajor király szalonkocsija Expresszhez számos csatlakozó viszonylatot nyitottak meg. így 1894-ben rendszeresítették az Ostende— Wien-Express-1, amely Londont és Brüsszelt kapcsolta az Orient-Expresszhez. Ugyancsak ráhordó szerepet töltött be a Berlin—Budapest gyorsvonat. Európa híres fürdőhelyeire éppúgy el lehetett jutni a luxus expresszvonatokkal, mint a kontinens fontos kikötőibe, összehangolva a tengeri hajók és a vasúti kocsikat átszállító kompjáratok menetrendjeit. Az Oberland-Expresszel Interlakenbe, az Engadin- Expresszel Churba, a Simplon-Expresszel az új alagúton át Olaszországba, onnan a balkáni államokba lehetett eljutni. A cári Oroszország előkelőségeinek utazásaira szolgált a Szentpétervár és a Riviera közötti összeköttetés. Magyarországra az első korszerű háló- és étkezőkocsik az Orient-Expresszel jutottak el 1883-ban. A MÁV és a Wagon-Lits közötti szerződés alapján azonban csak 1889-ben indult meg a háló- és étkezőkocsik rendszeres forgalma a gyorsvonatokban. Az első világháború idején a legtöbb ilyen közvetlen vasúti kapcsolat megszűnt. 1916-ban a német és osztrák- magyar területekre kiterjedően Mitteleuropäische Schlafwagen- und Speisewagen Aktiengesellschaft (Mitropa) néven új vállalkozás jött létre. Ami a fényűző kivitelt és a maximális kényelmet illeti, a személyszállító vasúti jármüvek legremekebbjei az uralkodók és államfők különvonatainak kocsijai voltak. Kiváló művészek és iparosok keze nyomán születtek meg az udvari vonatok, amelyek az uralkodók és családtagjaik, a kíséret és a kiszolgáló személyzet számára szolgáltak gördülő otthonul. Néhány példány átvészelte a történelem viharait, és ma a múzeumok leglátványosabb darabjai közé tartozik (8.8. ábra, 84. kép). Utódaik, a mai államfői vonatok kevésbé hivalkodóak, de fel vannak szerelve a modern technika minden vívmányával. Persze, nemcsak az államfők, hanem a pénzarisztokrácia tagjai köztük is főként a „vasútkirályok” - saját szalonkocsit tartottak üzemben, vagy legalábbis alkalmanként béreltek ilyen luxusjármüvet. 176
