Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok

6.18. ábra.

Épül a Transzszibériai Vasút

6.19. ábra.

A Bajkál-tó jégtörő vasúti kompja

Nemcsak az építendő vonal sínjeit és egyéb vasanyagát, szerszámait kellett az uráli üzemekből a helyszínre szállítani, hanem az ország európai részéből kellett odavinni az építőmunkások ezreit is. Volt úgy, hogy 30 000 ember ellátásáról kellett gondoskodni, akik kevés géppel, főleg ásóval, csákánnyal és talicskával dolgoztak (6.18. ábra). A nagy mű csak számtalan ember élete árán valósulhatott meg.

Az ezernyi akadály között az egyik legjelentősebb volt a mintegy 315 000 km2 területű Bajkál-tó, amelynek mélysége eléri az 1940 métert. A mellette emelkedő hatalmas hegyek miatt a tó vasúttal való megkerülése költséges és hosszadalmas munkának ígérkezett. Ideiglenes megoldásként egy angol gyártmányú jégtö-. rő gőzkompot állítottak forgalomba (6.19. ábra). A „Bujkál" nyáron három vágányon vitte át a vonatokat, télen utat is tört a tó jégpáncélján. Amikor a jég megvastagodott, az utasokat szánokon vitték át a túlsó partra. Amikor pedig ajég már eléggé teherbíró lett, síneket fektettek rá, és a vonatok a tavon át közlekedhettek. Négyesztendei kemény munka után, 1904-ben készült aztán el a tavat megkerülő vasútvonal. A kompra már nem volt szükség; de a helyi átkelőforgalom számára üzemben maradt.

Az eredeti terv szerint 7112 versztnyi (7589 km) hosszú Transzszibériai Vasút hat nagy szakaszban épült meg. Amint egy-egy szakasz elkészült, megindult rajta az ideiglenes forgalom. A vasút a Cseljabinszk—Omszk Novoszibirszk Tomszk Krasznojarszk Irkutszk (6.20. ábra)—Csita Habarovszk útvonalon kívánta elérni Vlagyivosztokot, a Japán-tengernek a Nagy Péter-öbölben lévő kikötővárosát (6.21. ábra).

A tervezett összeköttetésnek mintegy 600 km-rel való lerövidítésére nyílt azonban kilátás 1896-ban, amikor az orosz kormány egyezményt kötött a kínai

107