Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
I. Városaink kialakulása és fejlődése
zőtúr, Szentes, Mohács, Békéscsaba. A többség pedig 1848-ban váltság nélkül, illetve a földesuraknak juttatott váltságösszeg fejében szabadult fel. A XIX. század közepére a kapitalizmus jut szóhoz a város életében. E korszakra jellemző a városok egyre növekvő igazgatási, kereskedelmi és kulturális szerepköre. Nagy része volt a fellendülésben a vasúthálózatnak, amely döntően befolyásolta a városok új rangsorát. A vasúthálózat miatt a hegyvidéknek a fővonalból kieső települései régies, érintetlen, impozáns városképük mellett is apró városkák maradnak, szerény kézműiparral és kismérvű bányászattal. Viszont a vasúthálózat melletti, főleg a gócpontokon fekvő városok fellendülnek. Más fejlődési lehetőségei voltak azonban a fővonalon és a mellékvonalon fekvő városoknak. Ezt látjuk pl. a Budapest—Kassai vonalon Eger és Miskolc, vagy a Budapest—Nagyváradi vonalon Békés és Békéscsaba esetében. A tőkeképződés, a bankok és vállalatok tevékenysége új erőforrásokat nyitnak a város gazdasági életében. A technika vívmányai, a gőzgép, elektromosság behatolnak a város szívébe, és a városképet modernizálják. Ezekhez kisebb mértékben járult hozzá a gyáripar fejlődése. A városok új rangsora aszerint alakul ki, hogy a különböző funkciók milyen mértékben működnek közre. A városfalak lebontásával, a kül- és belváros összekapcsolásával új lehetőségek nyílnak a városfejlődés számára. Ez a művelet bizonyos fokig városrendezéssel is jár. Megindult a városiasodás a Kisalföld és Erdély peremvárosaiban is. Különösen előrelendülnek az Alföldön a hegységkerettel érintkező területnek, a „vásárövnek” városai, mint Arad, Nagyvárad, Miskolc, Temesvár, Szatmárnémeti stb. (Makkai: i. m. 124...125. o.) Városaink lélekszámú a XIX. század közepén (Fényes Elek 1850-ben közzétett adatai alapján) lakos lakos 1. Pest 110 516 24. Pécs 15 318 2. Debrecen 55 437 25. Baja 15 076 3. Kecskemét 44 110 26. Sopron 14 987 4. Hódmező27. Hajdúböszörvásárhely 37 433 mény 14 936 5. Szeged 35 861 28. Gyöngyös 14 870 6. Buda 34 893 29. Vác 13 231 7. Miskolc 29 612 30. Veszprém 12 863 8. Békéscsaba 22 223 31. Hajdúszoboszló 12 587 9. Nagykőrös 21 006 32. Tata 12 581 10. Székesfehérvár 20 770 33. Csongrád 12 443 11. Makó 20 644 34. Karcag 12 344 12. Eger 20 128 35. Kiskunhalas 12 013 13. Szentes 20 060 36. Gyula 11 843 14. Nyíregyháza 18 500 37. Hajdúnánás 11 683 15. Jászberény 18 343 38. Esztergom 11 545 16. Győr 18 000 39. Kalocsa 11 281 17. Cegléd 16 934 40. Óbuda 10 760 18. Szarvas 16 452 41. Jászárokszállás 10 156 19. Pápa 16 183 42 . Szekszárd 9925 20. Mezőtúr 16 150 43 . Dunaföldvár 8037 21. Békés 16 133 44 . Törökszentmiklós 8037 22. Kiskunfélegyháza 15 550 45 . Kőszeg 6823 23. Szolnok 15 487 37
