Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

Irodalmi tájékoztató

sagnak a helytörténeti kutatás feladataival vaió megismertetésére.

Irodalmi Tájékoztatónk nem törekszik teljességre. Elsősorban azoknak a műveknek a felsorolására szorítkozunk, amelyeket munkánkban forrásként használtunk, vagy pedig a városfejlődés tanulmányozásához további útmutatásokat tartalmaznak. Az alapvető irodalom felsorolásán kívül elsősorban a felszabadulás utáni fejlődést vettük figyelembe. Tekintettel a tárgy komplexitására, a szorosan vett várostörténeti irodalom mellett a rokonszakmák eredményeire is figyelemmel voltunk. Megjegyzéseinket a fejezetek sorrendjében közöljük. Megemlítjük, hogy egyes művek a hivatkozotton kívül más fejezetek (például I. II. VII.) számára is tartalmaznak mondanivalót.

I. VÁROSAINK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

A várostörténeti kutatás mai helyzetét Mályusz Elemér, Ruzsás Lajos és Szűcs Jenő előterjesztése alapján 1966. január 10-i ülésen vitatta meg a MTA Történettudományi Bizottsága. (Az előterjesztés és vita rövidített anyaga megjelent ..A várostörténeti kutatás helyzete és feladatai' cimen, Ruzsás Lajos—Szűcs Jenő, MTA

II. Oszt. Közi. 15. 1966.) A vita során szóbakerültek a kérdés pozitívumai és negatívumai. Megállapítást nyert az előző korszakok hiányosságaival szemben a marxista történettudomány révén mutatkozó előrehaladás. Ennek egyik jele a várostörténetírásban a gazdasági és társadalmi problémák alapulvétele. Ezért számolni kell a várostörténet kutatási körének a helytörténeten belüli kiszélesedésével. A várostörténettel szemben kétféle igény jelentkezik: az egyik a történettudomány részéről, a másik a helyi múlt megismerését célzó érdeklődés. Tudomásul, kell venni, hogy a városfejlesztés komplex vizsgálatot igényel. Számolni kell az urbanisztika kérdéseivel és a ..várostudomány’' létezésével. Együtt kell működni a várossal foglalkozó közelebbi és távolabbi rokonszakmákkal. Köztük a közgazdaságtannal, szociológiával, demográfiával, archeológiával, művészettörténettel stb. A bizottság megállapítva az elkövetkező idők programját, hosszú sorát jelölte meg az elvégzendő feladatoknak. így: a várostípusok alapvető jegyeinek megállapítása. Egy városalaprajz atlasz szükségessége. A városprivilégiumok kritikai kiadása. Egy-egy iparág történetének több századot felölelő kidolgozása. A szarvasmarha és borkereskedelem történetének korszerű feldolgozása a XVIII—XIX. században. A vasútvonaltól függő gazdasági fejlődés. Egy-egy városnak gazdaságpolitikája. A város funkciójának alakulása hogyan hatott társadalmunk struktúrájára stb.

A városfejlődés földrajzi tényezőire, a helyi és helyzeti energiára lásd Mendöl Tibor: Általános településföldrajz. (Bp., 1963.) Uő.: Die Stadt in Karpatenbecken. (Bp., 1943.) Uő.: A városföldrajz tárgyköre és feladatai. (Bp., Városi Szemle, 1946.) Továbbá Prinz Gyula—Teleki Pál:

A városok az ország tájrajzában. (Magyar Földrajz II. Bp., é. n.) Alapvető gyűjteményes feldolgozások a magyar városfejlődésre: Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Bp., 1963). Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I—VII. (Bp., 1890—1913).

A városfejlődésről általában Hajnal István:

Az európai város kialakulása. (Városi Szemle,

XXVII.) Horváth Mihálynak, Wenzel Gusztávnak a városfejlődés lényegét érintő kezdeti megnyilatkozásai után Kováts Ferenc végzett a középkori város gazdaság- és társadalom történetének kutatásában alapvető munkásságot.

Vele egyidejűleg és őt követőleg Pleidell Amb- 291

19