Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
74. Veszprém A Bakony fővárosa. Öt dombra épült ősi történelmi város. Az államalapításkor püspöki székhely és megyeszékhely. A legmagasabb dombon a Vár-hegyen épült fel a vára. Harcolt tatárral, törökkel és harcban állott szabadságáért egyházi földesurával is. A török uralom után lassan tért magához. Csaknem ötven évig romokban hevert. 1723-ban kezd újjáépülni barokk formában. A XIX. században is lassan fejlődik, mert a vasút 5 km-re elkerülte. Ez az oka lassú iparosodásának. Erősebb fejlődése csak az utóbbi két évtizedben indult meg. Veszprém megye és a veszprémi járás székhelye. Járási jogú város. Területe ma 10 048 kát. hold. Lakossága 1967 elején 33 000 fő. A lakosságának 5%-a él a városhoz tartozó külterületen. A fővárossal való közlekedése jó. Lakossága megélhetésének főforrása csak részben (40%) az ipari és mezőgazdasági tevékenység. Az utóbbi évtizedekben fejlődött jelentős nehézipari központtá. Ipari dolgozóinak háromnegyed részét a nehézipar foglalkoztatja. Központi ipari tevékenységét jelentékenyen növelte a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt, a Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Nehézvegyipari Egyetem. Mezőgazdasági termelése nem számottevő. Határának alig több mint egyharmada szántó, 18%-a legelő, 19%-a erdő. A legelő minősége igen gyenge, a szántóföldé is csak közepes. Püspöki város jellege rányomta bélyegét kultúrájára. Mint iskolaváros ősi hagyományokat őriz. 1949-ben a Nehézvegyipari Egyetem felállításával egyetemi város lett. Ezzel egyidejűleg egyetemi városrész épült. Itt nyert elhelyezést a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, továbbá a Nehézvegyipari Kutató Intézet. A középfokú oktatást két gimnázium, egy ipari- és egy mezőgazdasági technikum jelenti. A közelmúltban fejezték be a Petőfi Színház épületének helyreállítását. A Bakonyi Múzeum természettudományi, néprajzi, helytörténeti stb. gyűjteményekkel rendelkezik. Itt adják ki a Középdunántúli Napló című napilapot. Az egészségügyi ellátást a Megyei Kórház, a Gyermekkórház és a Rendelőintézet végzi. Városképét kedvezően alakították az újonnan felépült lakótelepek, főleg az egyetem és az ahhoz kapcsolódó új városrész. A vízellátást közepes vízmű biztosítja. A városképet 2%-nyi gondozott parkterület élénkíti. Veszprém történelmi nevezetességű várával, mintegy 200 barokk, copf, és egyéb műemlék jellegű épületével, zegzugos utcáival és jól közművesített új lakótelepével az ország egyik legfejlettebb városa. Átlagos ellátókörzeti lakosságának száma 85 000. Irodalom: Cholnoky J.: Veszprém. Bp., 1938. 184. p. 287
