Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

72. Vác A Duna balparti peremvárosa. Helyzeti adottságainál fogva a messzi múltba visszame­nőleg megvolt a település folytonossága. Az ál­lamalapításkor püspöki székhely lesz és várral is megerősítik. Piaca, mint a hegy- és síkvidék árucsere-forgalmának központja, vára pedig mint katonai hídfő nevezetes. A tatárpusztítás után helyreállítják a várost, de a török korszak­ban többször gazdát cserél. A XVIII. században romjaiból túlnyomórészt barokk jelleggel épül fel, 8705 lakosa van. Városfunkcióira a főváros közelsége nyomja rá bélyegét. Vác járási jogú város, járásszékhellyel. Terü­lete 12 732 kát. hold. Határának majdnem fele erdő és földadó alá nem eső terület. Lakosainak száma 1967 elején 29 000. Ebből 8%-a él külte­rületen. Közlekedése mind a fővárossal, mind a járása községeivel kedvező. A Duna-kanyarban vasúti fővonal és műutak mentén fekszik. Ré­gebben jelentős folyami szállítása az utóbbi időkben csökkent. Vác Pest megye legiparosodottabb városa. A lakosság több mint fele iparból és építőipar­ból él. 1960-ban 6300 fő volt az ipari dolgozók száma. Ebből 26% nem helybeli lakos. Az ipari dolgozók majdnem kétharmad részét a nehéz­ipar foglalkoztatja. Legjelentősebb üzemek: a 284 Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Magyar Ha­jó és Darugyár váci gyáregysége, a Könnyűipari Öntöde stb. Vegyipari létesítmény a Forte Fo­tokémia. Fejlett a könnyűipara is, így a Magyar Selyemipari Vállalat és a Váci Fonógyár. Az erdő, valamint a beépített és egyéb nem művelt területek miatt a szántóföldi termelés a város területének kb. egyharmad részére ter­jed ki. Jelentékeny a gyümölcsös terület (6%). Számottevő a kertek és a szőlő kiterjedése is. A málna és egyéb bogyós gyümölcsféleségekből jelentős mennyiség jut a fővárosba és exportra is. Vác mint fontos dunai átkelőhely mindig for­galmi központ volt. Jelenleg két budapesti nagykereskedelmi vállalatnak van a városban lerakata. Kulturális fejlődését püspöki székhely jelle­ge határozta meg. Jelentős volt az 1777-ben épí­tett Nemesi Akadémia (Theresianum), amelyet a XIX. század közepén börtönné alakítottak át. Kulturális intézményei sorában 4 középiskolá­ja, szakiskolái és múzeuma említhetők. A gim­náziumon kívül ipari-, közgazdasági- és mező­­gazdasági technikumok is működnek. A váci Vak Bottyán Múzeum gazdag helytörténeti gyűj­teménnyel rendelkezik. Egészségügyét Városi kórháza és Rendelőintézete szolgálja. Vác a magyar barokképítészet egyik jelleg­zetes városa. Sok műemlék és műemlék jellegű

Next

/
Thumbnails
Contents