Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

63. Szigetvár

Ezt a Mecsektől nyugatra és az Ormánságtól északra fekvő községét Zrínyi Miklós legendás hősi tette emelte országos hírűvé. Fekvésénél fogva korán kiemelkedett az egyszerű falvak sorából. Mint egyházashely, várközség, mezőváros gyakran kerül az események sodrába. Főútvonali fekvésénél fogva látogatott országos és heti vásárai vannak. Ipara és kereskedelme is számottevő. Híres erőssége, a Zrínyi vár a község északi oldalán az Almás-patak alkotta szigeten fekszik. Egy része széles, alacsony falaival es latótornyával ma is áll. Műemlékekben gazdag hely, sok egykori török építménnyel. Ali basa dzsámijának oromzatos homlokzatát ívelt ablakok díszítik. A török fürdőmedence a XVII. szazadban épült. A Flórián kápolna azt a helyet

jelöli, ahol állítólag Zrínyi elesett. A Basakútnál Vörösmarty emléktábla van. A XVIII. században a Festetics-család lesz a földesura. Városképét több templom, a ferences kolostor, középületek, városháza, sóház uralják.

1966-ban lett járási jogú város. Területe 10 038 kát. hold. Népessége (1967) 10 000. A Zrínyi Múzeumban korabeli török és magyar fegyvereket, valamint értékes térkép és kéziratgyűjteményt őriznek. A városban Általános Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola működik.

Irodalom: Németh Béla: Szigetvár története. (Pécs, 1903.)

Szentirmay T.: Szigetvár településföldrajza. (Uo. 1935.)

273

18 Dr, Eperjessy: Városaink múltja