Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

49. Pécs

A Mecsek déli lejtőjénél fekszik a síkság és a dombok találkozásában. Múzeális leletek hosszú sora mutatja a város helyén a település folytonosságát. A római korban Sopianae város állott a helyén. I. István király alatt püspökség székhelye. A tatárjárás után fallal erősítik meg. A török alatt keleties külsejű szandzsákváros lett. 1780-ban szabad királyi város lesz és megindul újabb fejlődése. Barokk paloták, főleg a műemlékekben gazdag püspöki városrész alakítják városképét. A XIX. században megindul a szénbányászati és ipari fejlődés.

Pécs Baranya megye és egyben a pécsi járás székhelye. Megyei jogú város. Területe a felszabadulás után 10 község csatlakozásával tetemesen gyarapodott. Jelenleg 25 172 kát. hold. Lakossága 1967-ben 140 000 fő volt. A város lakosságából 70% él külterületen. Közlekedése a fővárossal a Mecsek hegység miatt elég nehézkes. A gyors motorvonatok beállításával azonban lényegesen javult.

Ipari fejlődése a múlt század második felében indult meg. A szénen és uránércen kívül építőipari anyagok is rendelkezésre állnak. Az ipari dolgozók majdnem háromnegyed részét a nehézipari munkavállalók teszik. A bányászat az

ipari dolgozók 67%-át foglalkoztatja. Az építőanyagiparban a Pécsi (Zsolnay) Porcelángyár nevezetes. A gépgyártás legjelentősebb üzeme a Sopiana Gépgyár. A Pécsi Bőrgyár 1400 főt foglalkoztat. Ezenkívül egész sora van a könnyűipari üzemeknek.

Saját mezőgazdasági termelése jelentéktelen. Határának legjelentősebb része erdő, amely a művelésen kívüli területekkel az összterület fele. A szőlő és a gyümölcs adják a termelési érték kb. egyhatod részét. Pécs a török megszállás alatt is jelentékeny forgalmú város volt. Ma 9 kereskedelmi vállalatából hat a Dunántúl ellátását irányítja. 5 korszerűen felszerelt szabadtéri piaca van.

Pécs a Dunántúl szellemi központja. Egyetemét Nagy Lajos király alapítja 1367-ben 1716— 1726-ban épült a Nagy Lajos Gimnázium, 1785- ben főiskola, 1839-ben kőszínház. Orvosi és Tudományegyetem, Tanárképző Főiskola, Felsőfokú Vegyészeti Gépészeti Technikum a felsőoktatási intézményei. Itt működik a Dunántúli Tudományos Intézet. Tíz középiskolája van. A Pécsi Nemzeti Színház 1893—95-ben épült. Zeneművészeti Szakiskolája és zenei gimnáziuma is van. A Janus Pannonius Múzeumának régészeti,255