Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

46. Orosháza A Körös-Maros közén, a folyótól és ártértől távoleső, kitűnő talajú mezőgazdasági település. Alapítói adunántúli Zomborról elkergetett pro­testáns magyarok voltak; a török uralom meg­szűntével a dél-alföldi telepítések során indult fejlődésnek. A XVIII. század közepén (1744) fő­ként dunántúli (Fejér, Veszprém, Győr megyei) szlovákok népesítették be. A század végén (1790 körül) már ötödfélezer lakosa van. Egy évszázad múlva, mint az agrárszocialista moz­galmak színhelye válik nevezetessé. 1946-ban várossá alakult. Ma járási jogú vá­ros az orosházi járás székhelye. Területe Szent­tornya község 1946-bani beolvadásával 35 135 kát. holdra növekedett. Népességszáma 1967- ban 33 000 volt. A lakosság 17%-a él a városhoz tartozó külterületen. Közlekedési helyzete ked­vező, a megyeszékhellyel közvetlen, a főváros­sal közvetett kapcsolata van. Népességének nagyobb része (42%) mező­­gazdasági foglalkozású. Az utóbbi időben fellen­dült ipara a lakosság negyedrészének ad kenye­ret. Legtöbben a könnyűiparban dolgoznak. Legjelentősebb üzeme az 1963-ban alapított üveggyár. A határ túlnyomó része szántó. Fő termé­nyei mennyiségi sorrendben a búza, kukorica, árpa és zab. Ipari növényei a cukorrépa, rost­kender és napraforgó. Számottevő a zöldségter­melése is. Nagyforgalmú piacán legjelentősebb a gyümölcs, zöldség és baromfi felhozatal. Kulturális fellendülése főként a felszabadulás utáni években kezdődött. 1963-ban Felsőfokú Takarmánygazdálkodási Technikum kezdte meg működését. Táncsics Mihály gimnáziumának szakközépiskolai osztályai is vannak. Népes me­zőgazdasági technikuma is van. Jélentős kulturá­lis intézménye a Szántó Kovács Múzeum. Orosháza kis belterületű, széles, falusias öve­­zetű, jellegzetes mezőgazdasági város. Csupán a főteret körülzáró két irányban kiugró üzlet­negyed és néhány emeletes épülete nyújt váro­sias képet. A közművesítés fejlesztésre szorul. Ellátókörzeti népessége a megye városai közt a legkedvezőbb (84 000 fő). Irodalom: Darvas József: A legnagyobb magyar falu. Bp„ 1937. Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története és néprajza. (Orosháza, 1960). 252

Next

/
Thumbnails
Contents