Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
44. Nyíregyháza A vasút kiépülése során nyert helyzeti energiája lendítette előre a fejlődés útján. A XIII. században Nyírfalu néven egyházashelyként említtetik. A tatár pusztítása után lassan magához tér. A XIV. században a Báthoryak, majd Bocskai István földesúri hatósága alá kerül. A XVIII. században (1748) szarvasi szlovákok gyarapítják lakosságát. A század végén 7 ezret meghaladja a lélekszáma és mezővárosi rangra emelkedik. A XIX. század nyolcvanas éveiben (1881) már megyeszékhely. További fejlődése során a Nyírség központja, az ország északkeleti részének vezető városa lesz. Ma Szabolcs-Szatmár megye és a nyíregyházi járás székhelye. Járási jogú város. Területi kiterjedése 1952-ben két tanyaközpont önálló községgé alakulásával lényegesen csökkent. Jelenleg 28 544 kát. hold. Lakossága 1967-ben 65 000. A külterületi népesség aránya igen magas (30%). Közlekedése kedvező. Mind a vasútnak, mind a közútnak két útvonala van: Debrecenen, illetve Miskolcon át. Iparosodott mezőgazdasági település. Két legnagyobb üzeme: a Dohánybeváltó és Fermentáló. Mezőgazdaságilag a Nyírség termelési és forgalmi központja. 80%ban mezőgazdasági terület. Ezen belül 60%-a szántó. A kenyérgabona és kukorica mellett jelentékeny a burgonya termelése is. Ipari növényei: a dohány és napraforgó. Országosan kiemelkedő a gyümölcsterülete (8,6%), és jelentős a szőlő is. A gyümölcsterületnek több mint a fele alma. Piacszerzési területe az egész megyére kiterjed. Több száz (702) millió forintot kitevő piaci felhozatalának értéke a gyümölcs, zöldség és burgonya értékesítéséből származik. Három felsőoktatási intézmény működik a városban: Tanárképző Főiskola, Felsőfokú Tanítóképző Intézet és Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. A középfokú oktatást gimnáziuma, több technikum és szakközépiskola látja el. A Jósa András Múzeum jelentős várostörténeti és népművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A Magyar Rádió 5 vidéki stúdiójának egyike Nyíregyházán működik. Központjának városias kiépülése a vasútépítés után vette kezdetét. Számos középülettel és emeletes lakóházzal gyarapodott. A központot minden átmenet nélkül követi a falusias övezet, a belterületen túl pedig az ún. bokortanya jellegű külterület. Köröskörül többszintes új városrészek vannak épülőben. Az utóbbi években mintegy 1500 jól felszerelt lakás épült. Fejlődé249
