Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
39. Miskolc A hegység és a síkság érintkezési vonalán, a Bükk hegység keleti részén fekvő vásárváros. Helyi és helyzeti energiáinál fogva korán mezővárosi sorba emelkedik. A XV. században Borsod megye székhelye lesz. Gyorsan iparosodik. A török uralom idején az elpusztult falvak lakosságát is befogadja. A XVIII. század végén már népes településnek számít, 14 000-et meghaladó lakossága van. A XIX. század közepén iparilag is előrelendül. A század végén számottevő gyáripara van. Az első világháború kitörésekor virágzó ipari- és kereskedőváros. Miskolc Borsod-Abauj-Zemplén megye és egyben a miskolci járás székhelye. Megyei jogú város. Területe Diósgyőrnek, Hejőcsabának, majd újabb három községnek csatlakozásával eredeti határának háromszorosára emelkedett. 38 857 kát. hold. A lakosság 1967 elején 170 000 fő volt, 6%-a él külterületen. Budapest után az ország legnagyobb városa. Közlekedési viszonyai igen kedvezőek. A vasúti- és közúti hálózat kiépítésével jelentős közlekedési csomópont lett. Kettősvágányú vasúti fővonal és a 3. sz. országos közút kapcsolja be a forgalomba. Kézműiparának virágkora a XVIII. század. 1868-ban Diósgyőrött vasmű létesül, 1879-ben megkezdi működését a Martin Acélmű. Miskolc ma Budapest után az ország első iparvárosának tekinthető. A nehéziparban (kohászati, gép- és műszeripar, villamosenergiatermelési és építőipari üzemek) dolgozók száma 44 000 fő. A szénbányászat központja. A Borsod Tröszt Miskolcon működik. Textil-, fa- és vegyes háziipari üzemei is vannak. Saját mezőgazdasági termelése jelentéktelen. Igazgatási területének csak 22%-a szántóföld. Határának nagy részét (43,9%) erdő borítja. Vásárváros jellegénél fogva már a céhesipar idején élénk kereskedést folytatott. Ma 9 nagykereskedelmi vállalattal az északi megyék nagykereskedelmi áruellátásáról gondoskodik. Üdülőövezete (Tapolca és Lillafüred) révén idegenforgalmi központ is. Miskolc művelődési központ. 1950 óta egyetemi város, Bánya-, Kohó- és Gépészmérnöki karral. 1962 óta Felsőfokú Gépipari Technikuma is van. A bányászat és ipar fejlesztését szolgálja az Olajbányászati Kutató Laboratórium és a Tüzeléstechnikai Intézet. A városnak 12 középiskolája van. A Miskolci Nemzeti Színház a környező településeken is rendszeresen tart előadásokat. Több zeneiskola, köztük a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola működik a városban. Itt szerkesztik az Észak Magyarország c. napilapot. A Herman Ottó Múzeum értékes régészeti, néprajzi és helytörténeti anyagot gondoz. Debrecen után Miskolc rendelkezik a legtöbb gyógyintézeti, illetve általános kórházi ággyal (3400). A kórház 152 településre gyakorol vonzást és ellátókörzetébe 403 000 fő tartozik. Az építkezés kezdeti gondját képezte a második világháborúban megsérült épületek (a la243 16
