Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
35. Kőszeg Nagymúltú, kulturális hagyományokban gazdag, kies fekvésű, üdülőhely jellegű város. A XIII. században virágzó mezőváros. Biztonságát erős vára és várfalai szolgálták. Itt tartotta fel 1532-ben a Bécs felé előnyomuló törököket Jurisics Miklós. Számos megpróbáltatás, háborúk, tűzvész után a XVIII. században kapta mai városképét. A felszabadulás után 1954-ig járásszékhely. Jelenleg járási jogú város. Területe 9505 kát. hold. Ennek több mint fele erdő. Lakosainak száma 1967 elején 10 000 volt. A lakosság 7%-a él külterületen. Közlekedése a megyeszékhellyel, Szombathellyel és azon keresztül a fővárossal viszonylag jó. A felszabadulás után fellendülésnek indult az ipar. A textilipar és egyéb iparágak, valamint az építőipar a lakosság csaknem felének ad megélhetést. A mezőgazdasági termelés a lakosságnak csak 10%-át tartja el. A szántó csak 20%-ot tesz ki, viszont jelentékeny az árugyümölcsös terület. A gyümölcsösök főleg almából és szelídgesztenyéből állnak. Ebből adódik a mezőgazdasági termelés értékének kb. egynegyed része. A város kiskereskedelmi irányító szerve Szombathelyen van. Mint határmenti városnak szűk a piaci vonzáskörzete. Korszerű, üvegtetős, üzletsoros elárusítóhelyekkel rendelkező piaca van. Kőszeg egyike volt a múltban kimagasló szellemi életű városainknak. Jurisics idejében már gimnáziuma volt. Itt létesült az ország egyik első árvaháza, és a színjátszásnak is régi hagyományai vannak. 1840-ben Zene Egylet és „Hangász Oskola” létesült. Jelenleg két középiskola, gimnázium és mezőgazdasági technikum működik, 1957-ben gyógypedagógiai intézet létesült. A vár restaurálása 1958 óta folyik. Benne van elhelyezve a Városi Múzeum is. Az emeletes házakból álló belváros földszintes családiházas és falusias övezetben folytatódik. Gondozott parkterületekből álló gazdag zöldövezete van. Hangulatos városképe ellenére hiányos közművesítése miatt a közepesen fejlett városok közé sorolható. Minthogy bolthálózata és középiskolái csak szűkebb környékre gyakorolnak vonzást, átlagos ellátókörzeti népessége mindössze 15 000 fő. Irodalom: Thirring Gusztáv: Kőszeg és környéke részletes kalauza. (Bp., 1928. 80. p.) Horváth Detre: Kőszeg fejlődéstörténeti vázlata (Szeged, 1930). 239
