Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

18. Hajdúnánás

Nyíregyháza közelében fekvő, a Bocskai telepítette hajdúvárosok egyike. Megelőzőleg földesúri falusorban élt. Jelenleg járási jogú város, nem járásszékhely. Területe 46 088 kát. hold. Népessége 17 000. A lakosság közel egynegyede él a városhoz tartozó 23 lakott külterületen.

Közlekedési viszonyai kedvezőtlenek. A város messze fekszik a főútvonalaktól. Ipara jelentéktelen.

A népesség több mint fele mezőgazdaságból él. A határ túlnyomó része (67%-a) szántóföld, 16%-a legelőterület, 6%-a rét. A bolthálózat jelentéktelensége miatt a város lakói nagyobb vásárlásaikat Debrecenben eszközük.

A városnak egy középiskolája (gimnáziuma) van. A lakosság Debrecen gyógyintézeteit veszi igénybe. Jellegzetes hajdúsági település. Még központja sem mutat városias képet. Vízvezetéki vízellátással nem rendelkezik, csatornázás nincs. Nagyobb összefüggő zöldterülete a Népliget. Hajdúnánást városkép és közművesítés szempontjából többi városaink általában megelőzik.

Ellátókörzetébe 39 000 főnyi népesség tartozik.

Irodalom: Barcsa J.: Hajdúnánás város és a hajdúk története. (Debrecen, 1900. 319. p.)

220