Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
15. Győr A Rába, Rábca és a Mosoni Duna összefolyásánál fekszik. A Kisalföld központja, a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. A Káptalandombon épült, a római castrum helyén. A püspökvár a Rába torkolatánál húzódó nyugati védelmi vonal központja. Győr a török uralom alatt Nyugatot védte. A XVIII. században a várat lebontották, ma már csak romjai állanak a püspökvár kertjében. 1743-ban szabad királyi város lesz. Gabonakereskedelmi és vízi közlekedési központ. Győr-Sopron megye és a győri járás székhelye, megyei város. Területe a községegyesítésekkel és területátcsatolásokkal jelentékenyen növekedett. Jelenleg 14 233 kát. hold. Lakossága 1967-ben 81 000 fő. Észak-Dunántúl legnépesebb városa. Átlagos ellátókörzeti népességének száma 174 000. Közlekedése kedvező: a Kisalföld közepén, a Budapest—Bécs kettősvágányú villamosított fővonal és az 1. sz. országos közút, valamint a Kis-Duna mellett fekszik. A vasutak és műutak kiépítése után vízi útjának jelentősége csökkent. Ipari fejlődése különösen a kiegyezést követő évtizedekben gyorsult meg. A dolgozók száma alapján (1964-ben 37 000 fő) Miskolc után Győr 216 a legnagyobb ipari városunk. Kiemelkedő ipari üzem a Wilhelm Pick Járműipari Művek, amelyhez a nehéz- és könnyűipari üzemek hosszú sora csatlakozik. Van gázgyára, olaj-, csipke-, harisnya-, tégla-, keksz-, szerszám-, gép- és csavargyára, tejüzeme, linóleumgyára, fémdobozgyára stb. A város népességének közel fele iparból él. Győr saját mezőgazdasági termelése — kis területe miatt — nem jelentős, de minta Kisalföld mezőgazdasági intézményeinek székhelye, figyelmet érdemel. A Duna révén a város igen fontos közvetítő lett a nyugat felé irányuló kereskedelemben. Mint kulturális központ is számottevő. Felsőfokú Tanítóképző Intézet és Felsőfokú Gépipari technikum, valamint 12 középiskola működik a városban. 1627-ben alakult gimnáziumában Jedlik Ányos, Czuczor Gergely és Römer Flóris tanítottak. A Győri Kisfaludy Színház tevékenysége a szomszéd városokra és mintegy 80 községre terjed ki. Győrött jelenik meg a Kisalföld című napilap, továbbá a Soproni Szemle és a Jövendő c. folyóiratok. A Xantus János Múzeum egyike a legjelentősebb vidéki múzeumainknak. Megyei kórházának és egyéb egészségügyi intézményeinek ellátókörzetébe 163 000 főnyi népesség tartozik.
