Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
11. Eger 212 Ősi történelmi város a Mátra és Bükk ölében, az Eger vizének völgyében. István király püspökséget alapított itt. A székesegyház körül •épülő várost a tatárok feldúlták. Várát IV. Béla király építette, amely kemény harcok színhelye volt. Dobó István vitézi várvédelme a végvári harcoknak legszebb fejezete. A hosszú török megszállás nyomai ma is megvannak. Városképe a XVIII. században barokkban öltözött újjá, a XIX. század első felében pedig klasszicista épületekkel gazdagodott. Ma Eger Heves megye és az egri járás székhelye, járási jogú város. Területe 16 008 kát. hold. A város népessége 1967-ben 45 000 fő volt. A várost a Budapest—Miskolc fővonallal csak vicinális vonal köti össze. Ezért iparosodása kismértékű volt. A lakosság mintegy fele kereskedelemből és egyéb népgazdasági ágakból él. Mezőgazdasági szempontból mint borvidék és erdőgazdasági központ jelentős. A szőlők aránya a város igazgatási területének 21%-a. A bortermelés a népesség 15%-át tartja el. Eger magas kultúrájú város. 1763—1785 között épült az Egri Lyceum. Itt működött a Jogakadémia közel 200 éven keresztül. 1949-ben alakult meg a Pedagógiai (Tanárképző) Főiskola. Három gimnázium és egy közgazdasági technikum működik a városban. Egerben jelenik meg a Heves Megyei Népújság c. napilap. Két múzeuma van : a Vármúzeum és a Gárdonyi Géza Múzeum. A Gárdonyi Géza színházat 1963-ban korszerűsítették. A Megyei Kórház ellátó körzete a rendelőintézettel együtt 208 000 fő. Eger egyike hazánk műemlékekben leggazdagabb városainak. Műemlékei jórészt a XVIII. századból valók. Legvárosiasabb településeink közé tartozik. Az erősen városias arculatú, műemlék jellegű, jórészt többszintes épületekből álló belvároshoz földszintes, családiházas beépítésű városrész csatlakozik. A felszabadulás után a többszintes házak száma több mint egyharmaddal nőtt. A lakások közművesítésének állapota kedvező. A városközpont közelében nagyobb összefüggő zöldterületet alkot a Népkert. Irodalom: Pataki Viktor: Az egri vár élete. (Eger, 1934) Breznay Imre: Eger a XVIII. században. Uo. 1933. Gerő László: Eger. (Bp., 1954.) Hevesi Sándor—Kovács Béla: Eger. (Bp., 1967. Útikönyvek.)
