Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

Gazdasági Akadémia és Felsőfokú Tanítóképző. Az 1861-ben létesült Csokonai Színház épületét újjáépítették. Zenei élete is fejlett, zeneművészeti szakiskolája van.

Több helyi vonatkozású lapot és folyóiratot adnak ki Debrecenben. Legjelentősebb a Hajdú- Bihari Napló c. napilap. Itt jelenik meg az Alföld c. irodalmi és művelődési folyóirat, az Egyetemi Elet és több üzemi lap. A Tiszántúl legnagyobb és legjobban felszerelt múzeuma a debreceni Déry Múzeum. Külföldön is ismert klinikáiról; gyógyintézeteinek ellátókörzeti népessége 429 000 fő.

Nagyvárosias jellegű részén kívül jelentős falusias övezete is van. Bár az utóbbi évtizedekben nagyhatárú külterületéből új községek alakultak, mégis falusias részekből álló és tanyákkal körülvett alföldi város maradt. Központja nagyvárosias beépítésű. A centrumban és környékén helyezkedik el a többszintes nagyvárosias üzletnegyed. A városközpontot a kisvárosi lakónegyed veszi körül. A második világháborúban nagy károkat szenvedett, az épületeknek több mint fele megsérült, ezért a felszabadulás után megindult építkezési munkálatok csak a helyreállítást biztosíthatták. A városban 1949- től 1963-ig mintegy 9000 lakás épült és új lakótelepek is kialakulóban vannak.

Irodalom: Szűcs István: Szabad kir. Debrecen város történelme. I—III. Debrecen, 1870—72. Balogh István: Debrecen. Uo. (1958). Bata Imre — Lengyel Imre — Varga Zoltánná: Debreceni bibliográfia. (Debrecen, 1961.)

209

14. Dr. Eperjessy : Városaink múltja