Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VII. Városkultúra
városon kívül állandó színház működik még Győrött, Szolnokon, Egerben, Békéscsabán, továbbá egy-egy színház együttesen két helyen: Kecskeméten és Baján, valamint Kaposváron és Nagykanizsán. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődött városaink zenei élete. A zenei kultúra terjedésében kettős szerepet töltenek be: gondoskodnak a zene oktatásáról és zenei előadásokat szerveznek. Miskolcon, Győrött, Szegeden, Pécsett és Debrecenben zenei szakiskola működik és 44 városban folyik legalább alsófokú zenei képzés. Városaink mozival ellátottsága általában kielégítő. Legtöbb városban szélesvásznú mozi is működik. A televízió terjedésével azonban a látogatók száma csökkent. Széles néprétegek művelődését teszik lehetővé a művelődési otthonok, amelyeknek művészeti tevékenysége az elmúlt években sokat fejlődött. A televízió elterjedése miatt az ismeretterjesztő munka iránti érdeklődés csökkent. A művelődés körébe vágó tevékenységet Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Kecskemét, Eger, Kaposvár, Veszprém látja el hiánytalanul, de vannak még olyan városok, főleg az alföldiek és hajdúvárosok között, amelyeknek kulturális tevékenysége fokozásra szorul. A felszabadulás után a várostörténeti kutatás komoly gondját képezi az illetékes tényezőknek. Megnövekedett azoknak a száma, akik helytörténeti kutatásokat végeznek és helytörténeti tanulmányokat írnak. Helytörténeti munkaközösségek alakultak szerte az országban. Az elmúlt években egymást érték a várostörténeti konferenciák: Egerben, Sopronban, Debrecenben, Székesfehérvárott, Keszthelyen, Sárospatakon és Győrött. E konferenciákon az eredmények számbavételén kívül szóbakerült a szervezés és a kiadványok kérdése is. A kutatás mai állását nem a készülőben levő monográfiákon, hanem az időszaki kiadványokon lehet lemérni. E kiadványok három csoportba sorolhatók: 1. folyóiratok, 2. évkönyvek, 3. tanulmánysorozatok. Országos jellegű helytörténeti folyóirat nincsen. A helyi folyóiratok közül leginkább a Soproni Szemle közelíti meg a várostörténet profilját. A Szombathelyen megjelenő Vasi Szemle széles körű érdeklődés mellett gondozza a vasi táj és a megyeszékhely kérdéseit. Veszprémben a Veszprémi Szemle, Fejér megyében a Fejér Megyei Szemle, Kaposvárott a Somogyi Táj, Miskolcon a Borsodi Szemle, Szegeden a Tiszatáj stb., a Dél-Alföldön a Békési Élet c. folyóiratok szolgálják a város és a táj kutatását. Említést érdemel az Arrabona című győri kiadvány, és amit első helyen kellett volna említenünk, Tanulmányok Budapest múltjából 1932—1966. (Budapest várostörténeti monográfiái I—XVII.) Az évkönyveket és évkönyvjellegű kiadványokat a Dunántúli Tudományos Intézet, az egyes főiskolák és tanácsok, de túlnyomórészben a múzeumok adják ki. A múzeumi évkönyvek elsősorban a tárgyi emlékekről adnak számot, de kisebb mértékben a néprajz, művelődéstörténet és az iparművészet is szóhoz jut bennük. A múzeológusok újabban munkatársaik közé múzeumon kívüli munkatársakat is bevonnak és nagyobb mértékben adnak teret urbanisztikai tanulmányoknak. A kiadványsorozatok is túlnyomórészben múzeumi szerkesztésben jelennek meg Múzeumi Füzetek címen. E sorozatban a régészet uralkodó helyét mindinkább a művelődéstörténelemmel szoros kapcsolatban álló néprajzi tanulmányok foglalják el. A legújabbkori fejlődés, mezőgazdaság, ipar, iskolatörténet leghiánytalanabbul a gyulai Erkel Ferenc múzeum immár 50-et meghaladó kiadványsorozatában van képviselve. 197
