Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VII. Városkultúra

beszélhetünk sajátos ízénél és hangjánál fogva külön szegedi, debreceni, kecskeméti, pécsi stb. kultúráról.

A kulturális rangsor első helyén a székesfőváros után, amelyről külön lesz szó, a dunántúli városokat kell említenünk. Ezek között Pécs, Szombathely, Sopron, Győr, Székesfehérvár, Esztergom és Veszprém járnak az élen. Az alábbiakban városaink kultúrarculatának néhány jellegzetes vonását tüntetjük fel.

Pécs a római korba visszanyúló kultúra folytonosságával rendelkezik, I. István alatt püspöki székhely. Kultúrintézményeinek alapjait alkotó püspökei és a káptalan vetik meg. Nagy Lajos egyetemalapítással tetőzi be iskolaszervezetét. Falai között élt Janus Pannonius (Csezmiczei János) püspök. Pécsnek már a XIV. században kórháza van. Az ország első nyilvános könyvtárát 1774-ben nyitja itt meg Klimkó György püspök. A kultúra ápolásában a világi papsággal versenyre kelnek a szerzetesrendek: bencések, domonkosok, ferencesek, pálosok, ágostonrendiek, kapucinusok, jezsuiták. A város jezsuita gimnáziumában tanítottak: Faludi Ferenc és Pray György. Pécs az egymást követő stílusok formanyelvét hordozó templomai, gazdag városi múzeuma, műemléképületben elhelyezett egyetemi könyvtára, modern színháza és a XVIII. századba visszanyúló zenekultúrája folytán messze kimagaslik a Dél-Dunántúl városai közül. Az egykori török hódoltságnak is több emlékét őrzi: minaretet, dzsámit, amely utóbbi a török temetővel, zarándokházzal és a dervisek kolostorával egyik központja volt a török vallási életnek.

Szombathely a hagyomány szerint a kereszténység első sabariai képviselőjének, Szent Mártonnak a szülővárosa. Múzeuma gazdag tárháza a római gyökerekből kibontakozó kultúrának. Teológiai főiskolája, premontrei gimnáziuma, 1 88 számos közép- és szakiskolája révén a környék

legjelentősebb iskolavárosa lett. Szellemi életét táplálják könyvtárai: a Városi Közkönyvtár, továbbá az ősnyomtatványokban és könyvritkaságokban gazdag püspöki könyvtár. Tűzvész pusztította vármegyei és városi levéltárában 1595-től, illetve 1606-tól kezdve van iratanyag. Szellemi életének szócsöve a Vasi Szemle, amelyben számos helytörténeti közlemény látott napvilágot. A város zenekultúrájának nagyhírű képviselője a Palestrina-kórus.

Sopronnak megyei és városi levéltára, gazdag városi múzeuma és műemlékei virágzó kultúrára vallanak. Evangélikus líceumát 1557-ben alapították. Gazdag könyvtára számottevő kultúrérték. A Soproni Magyar Társaság azonos a Soproni Evangélikus Líceumnak Kis János által 1792-ben alapított ifjúsági önképzőkörével. Kaszinója Széchenyi kaszinóalapításait megelőzve már a XVIII. század első évtizedeiben kultúrmissziót teljesített. A város nagy gondot fordít történeti emlékeinek gondozására és nagy áldozattal kezdte meg oklevéltárának kiadását.

Győr a tranzitó-forgalom városa. Nagy felvevő és elosztó központja nemcsak a gazdasági termékeknek, hanem a hazai és nyugati, külföldi kultúrának is, amelyet nem -szolgai utánzással, hanem gondos átszűréssel vett át. A Fellegvár helyén épült Püspökvára gótikus, reneszánsz és barokk díszítőelemeket tartalmaz. Székesegyházának kincstára az esztergomi után az ország leggazdagabb egyházi gyűjteménye. 1769-től a XIX. század végéig jogakadémiája volt. A város falai közt élt Révai Miklós az öszszehasonlító nyelvtudomány és Fejér György a történettudomány országos nevű művelője. A híres Józsa-házban lakott Deák Ferenc és Battyhyány Lajos. Városkultúrájának ösztönzője 35 000 kötetes közkönyvtára, továbbá a bencéskönyvtár és a püspöki szeminárium könyvtára. Számos kultúrintézmény, könyvnyomda és egy tudományos folyóirat, a Győri