Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei

tek és gyümölcsösök felé vezető utcák nevei is: Szőlőhegyi út, Gyümölcs u., Dinnyeföld u., Kert u. stb. A Marhahajtó u. (Esztergom, Kaposvár) és Hajcsár utcák azok felé a széles utak felé vezettek, amelyeken a török uralom idején a marhákat hajtották. Egyes német városokban Bauer-Strassenak nevezték a falusi szekeresek piac felé vezető útját.

Kevesebb várostörténeti, de annál több néplélektani elemet tartalmaznak a félreeső kis utcák, terek, sorok, sikátorok, közök, zugok, lyukak stb. nevei. Mint pl. Zsák u., Nincski u., Térjmeg u., Ürge u., Csöpp u., Vak u., Alig u., Csókoló u., Sikátor, Nadrág zug, Pólya köz, Szeles köz, Bikás köz, Szennyes köz, Csuka köz, Paprika köz, Gubaszög stb. Sűrűn fordulnak elő Köz-ök a hajdúvárosokban. Hajdúböszörményben az utcák nagy részét Köz-nek nevezik. Van itt egy Sikátor utca is. Hajdúszoboszlón sok a folytatás nélküli „zug”. Miskolcon a Papszerben nem papok laktak, hanem a plébánia jobbágyai.

A személynévi névadás az utcaneveknél a legkésőbb szokott megjelenni. Nem a kegyelet és tiszteletadás célját szolgálta, hanem az ősi utcanevekhez hasonlóan, inkább gyakorlati célokat. Rendesen valamelyik nevezetesebb lakójáról, háztulajdonosról vagy foglalkozásánál fogva ismert emberéről nevezték el az utcát. így kapta nevét pl. a budapesti Conti u. Conti Lipót kőfaragóról vagy a Rumbach u. egy hasonló nevű orvosról. Ez az eredete a debreceni Péterfia, a szegedi Kárász és Vörösács utcának, amely utóbbi a benne lakó Vörös nevű ácstól kapta nevét.

A személynévi utcanevek egy ideig kifejezik a névnek az utcával vagy legalább a várossal való tényleges személyes kapcsolatát. Lassanként azonban e kapcsolatok eltűnnek, hogy helyet adjanak a kegyeletnek. Egy-egy városrendezés kapcsán egymásután kapnak utcaneveket az uralkodók, politikusok, tudósok, költők, írók (Árpád, Szent István, Mátyás király, Hunyadi

János, Zrínyi Miklós, Széchenyi, Andrássy, Deák Ferenc, Kazinczy, Arany János, Petőfi, Kölcsey, Vörösmarty utca stb.). Néhány városunk a személynévi utcanévadásban helyi vonatkozásokat is érvényesített. így pl. Szarvason a Thessedik Sámuel utca, Gyulán a Karácsonyi János u., a Wenckheim Frigyes u. és a Harruckern tér, Szekszárdon a Wosinszky u., Kecskeméten a Hornyik János u., Nagykőrösön a Bállá Gergely u., Makón a Szirbik Miklós utca e városok történetíróinak nevét őrzik.

A dualizmus idején Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és az aradi vértanúk emléke hagyott maradandó nyomokat városaink utcaneveiben. Alig volt város Magyarországon Kossuth utca és Kossuth tér nélkül. 1906-ban, a vezérlő fejedelem hamvainak hazahozatalakor tömegesen neveztek el utcákat II. Rákóczi Ferencről és bujdosó társairól. És megsokasodtak szerte az országban az aradi vértanúk utcanév-táblái is. Nagykőrös 13 egymás mellett fekvő utcáját nevezte el az aradi vértanúkról. A fővárosban a Szabadság térről elágazó utcák viselik az aradi vértanúk nevét.

A személynévi utcanévadás alkalmazkodott a politikai változásokhoz. A szabadságharc idején utcanevet kaptak a reformkor vezető politikusai, a forradalom és önvédelmi harc megszervezői és annak intézményei (Kossuth Lajos u., Igazság u., Nemzeti tér, Egyezség tér). Az elnyomatás éveiben eltűnnek ezek az utcanevek, hogy helyükbe lépjenek: Jellasich u., Haynau u., Hentzi tér stb.

A millennium utáni években egyre nagyobb méreteket öltött a régi, patinás utcaneveknek újakkal való felcserélése. Valóságos újítási láz fogja el városainkat, amelynek áldozatul esett a város történeti fejlődését kifejező sok utcanév. Mintha restelték volna régi utcaneveiket, új neveket adtak sokszor minden ok nélkül, ötletszerűen, figyelmen kívül hagyva a város egyéni arculatát és hagyományait. Egyes váro-175