Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei
170 Gyulafehérvár, Kapuvár, Kolozsvár, Nagyvárad, Segesvár, Székesfehérvár, Ungvár, Földvár, Magyaróvár, Dombóvár, Drégelypalánka, Simontornya stb. Gyulafehérvárat az Apulus (Ompoly) folyóról nevezték a római korban Apulumnak. Diósgyőr neve egyesek szerint avar eredetű, és a győr, gyűrű szóval van összefüggésben. Ezt kétségessé teszi az, hogy a gyűrű magyar szó. Borsod megyének ezen a részén tényleg voltak avar telepek. De előfordul Győr mint nemzetség- és személynév is, ami vitássá teszi, hogy „Győr” a gyűrű alakú gyepű-elnevezésből származik. A városnak az országos és heti vásárral kapcsolatos gazdasági fellendülésére utalnak a -vásárhely utótagú városnevek, mint pl. Hódmezővásárhely, Marosvásárhely stb. A vásárra utalás az összetett városnév előtagjában is előfordul, pl. Vásárosnamény. Ugyanezt a mozzanatot őrzi az összetett városnév elő- vagy utótagjában a hetivásár tartását jelölő nap. Ilyen vonatkozású városnevek: Szombathely, Szerdahely, Rimaszombat, Nagyszombat stb. Szombathely (Steinamanger, Savaria) magyar elnevezése az Árpád-kor óta a szombati napon tartott vásárral kapcsolatos. Rimaszombat nevét egyesek onnan származtatják, hogy Zsigmond király egy szombati napon utazott át a Rima partján épülő kis városon. E feltevést azonban megcáfolja, hogy a vásárokat a város 1244-i szabadalomlevele szerint szombaton tartották, sőt Károly Róbert 1335-i alapítólevele is már a Rimaszombat nevet említi. A vásártartással kapcsolatos Késmárk neve is, amely a Kása-Markt-ból (sajtpiac) származik. Kérdéses, hogy a mező- elő tagú összetett helynevek, mint Mezőkövesd, Mezőtúr, Mezőberény, Mezővásárhely, összefüggésben vannak-e a vásárjog elnyerésével vagy csak térszíni formára utalnak. Mezőkövesd régebbi Terrakövesd nevében a terra nem a magyar névhez tartozik. Ugyancsak a vásártartásra és a hetipiac napjára emlékeztetnek az ilyen mezővárosnevek is: Csütörtökhely, Tardoskedd, Péntekhely stb. A bányavárosok elnevezésében a -bánya utótag a leggyakoribb, de előfordul az -akna, vagy a bányászat főtárgyát képező kőzet vagy fém neve is. Erre mutatnak ezek a bányavárosnevek: Abrudbánya, Felsőbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya, Tatabánya, Sóvárad, Vízakna stb. Egyházi kapcsolatra vagy egyházkormányzati központra utalnak az -egyház, -érsek, -püspök, -apát, -apáca, elő- vagy utótagú összetett helynevek, mint pl.: Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza, Jászapáti, Érsekújvár, Püspökladány, Kolozsmonostor stb. Az Apáti, Püspöki helységnév eredetileg: Apáté, Püspöké az apátnak vagy püspöknek birtokát jelentette. Néha az egyházfő neve a földesúri kapcsolatra vagy a jogi viszony megjelölésére is szolgál. így pl. Makó neve, mint a csanádi püspök földesúri hatósága alá tartozó mezővárosé, a XVIII. században Püspökmakó volt. Sűrűn előfordult városaink elnevezésében az alapító népelemre vagy a nemzetiségi hovatartozásra való utalás is, mint pl.: Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Beregszász, Szászrégen, Szászsebes, Szászváros, Németkér, Szatmárnémeti, Tótkomlós, Szepesolaszi, Jászberény, Kiskunhalas, Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Törökszentmiklós, Ráckeve, Székelyudvarhely stb. Egyes városoknak a magyarság és másnyelvű népek együttélésének megfelelően több neve, illetve magyar nevének másnyelvű megfelelője, vagy másnyelvű nevének megfelelője is volt. így pl.: Szászrégen — Magyarrégen, Magyargyula — Németgyula, Magyarkanizsa — Törökkanizsa stb. A területi kiváltság, a hajdúszabadság jut kifejezésre egyes hajdúvárosok összetett helynevének előtagjában: Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúhadház stb. Haj-