Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
V. Az uj növény- és állatfajták dijazása a fajtaminősitési és a szabadalmi szabályok szerint
közös megegyezéssel a rendeletben meghatározott százaléknáli alacsonyabb mértékű fejtahasználati dijban is megállapodhatnak . A forgalmazó a szántóföldi, a zöldség, virág és gyógynövények nemesitett vetőmagját /szaporitóanyagát/ fajtahasználati dijjal kiegészített vételáron hozza forgalomba. A forgalmazó a hozzá befolyt fajtahasználati dijat folyamatosan utalja át a fajtát bejelentő gazdálkodó szervezetnek, költségvetési szervnek. Az állami minősítésben részesített, valamint a szaporításra ideiglenesen engedélyezett szőlő-, gyümölcs-, diszfaiskolai és erdészeti növényfajok és fajták esetében a szaporítóanyagot előállító termelő az értékesítéskor, illetve a felhasználáskor köteles kiszámítani és folyamatosan átutalni a fajtahasználati dijat a "Minőségi bizonyitvány" és a "Szállitólevél-származási igazolvány" bizonylattal forgalomba hozott gyökeres szaporitóanyag után a bejelentőnek, vagy a bejelentő által megjelölt és a MÉM Értesítőben is közzétett szervezetnél vezetett, elkülönített számlára. Ez a rendelkezés a végső felhasználásra /telepítésre, lerakati értékesítésre, parkosításra stb./ átadott szaporítóanyagra vonatkozik. A továbbszaporitásra /dugványok, félkésztermékek/ átadott-átvett növények után nem kell fajtahasználati dijat fizetni. Az erdészeti növényekre megállapított fajtahasználati dijat nemcsak a vegetativ, hanem a generativ szaporitásu növények után is kell fizetni. A fajtahasználati dij mind a belföldön, mind az exportra értékesített vetőmag, szaporitóanyag után megilleti a fajta bejelentőjét. Az exportra értékesített vetőmag felhasználójának a 85
