Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
megadásától számított három év alatt a találmányt nem hasznosította az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben, sőt erre alapos előkészületet sem tett, és másnak sem adott hasznositási engedélyt, akkor meg kell adni a hasznositási kényszerengedélyt az ezt kérő belföldi vállalatnak. Kivétel, ha a szabadalmas igazolja, hogy miért mulasztotta el a hasznosítás megkezdését. A kényszerengedély adásának törvényes szabályai közül kiemeljük, hogy a kényszerengedélyért megfelelő dij jár, amelyet megegyezés hiányában a biróság állapit meg. A találmányokhoz, szabadalmakhoz kapcsolódó másik kényszerintézkedés az igénybevétel. Honvédelmi érdekből a honvédelmi miniszter javaslatára bármely - bejelentett vagy szabadalmazott - találmányt igénybe vehet az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Az igénybevételért kártalanitás jár. Összegét vita esetén a biróság állapitja meg. 9/ A törvény védi a jogosultat mind a 'találmánybitorlás, mind a szabadalombitorlás ellen. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat "eltulajdonitása",az erre vonatkozó erkölcsi és vagyoni jogok jogtalan kisajátítása. Találmányt bitorol, aki jogosulatlanul másnak a találmányából veszi át szabadalmi bejelentésének vagy szabadalmának a tárgyát. Ebben az esetben a sértett vagy jogutódja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak átruházását egészben vagy részben. A találmánybitorlást a büntetőjog is megtorolja. 52
