Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
lehet teljes vagy részleges. Ha a felek nem állapodnak meg másként, az engedély kiterjed minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére. Más szempontból lehet az engedély egyszerű vagy kizárólagos. A kizárólagosságnak elvileg két foka van: 1. olyan licencia, amely még a licenciaadót is kizárja a hasznosításból ; 2. olyan licencia, amely a licenciaadón kivül minden más személyt kizár. A hasznositási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznositási jogot. A licenciaadó az átadott szellemi alkotásért /pl. a kivitelezhetőségért/ kellékszavatossággal, a szabadalmi jogért pedig jogszavatossággal tartozik. A hasznosító a hasznositási engedélyért köteles dijat fizetni, amennyiben a felek másban nem állapodnak meg. A dij mértékét jogszabály nem határozza meg. Erre vonatkozó megállapodásuk során a feleknek a polgári jog általános szabályaira, különösen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségét védő szabályaira kell figyelemmel lenniük. Ha a dij bármelyik fél sérelmére feltűnően aránytalanul került megállapitásra, a szerződés erre való tekintettel utólag biróság előtt megtámadható vagy módosítható. A dij megállapításának több módja lehetséges: %-os dij, /un. royalty/, esetleges fix összegű dij, minimális licenciadij. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok, mint említettük - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők, azaz jogutódlás tárgyai lehetnek. 45
