Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
III. Az uj növényfajták szabadalmi oltalma Magyarországon
Ill. AZ UJ NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA MAGYARORSZÁGON Az uj növényfajták jogi oltalmának intézménye viszonylag rövid történelmi múltra tekint vissza Magyarországon is. Ismeretes, hogy a biológiát forradalmasitó tudományos eredmények a közelmúltban születtek és a "zöld forradalom" vívmányai csak napjainkban kezdenek világszerte realizálódni gazdasági értékkel biró javakban. Magyarországon is már hosszabb ideje tudatosodott az a gazdaságpolitikai felismerés, hogy a jobb minőségű, magasabb terméshozamu, az időjárással és a kórokozókkal szemben fokozott ellenállású uj növényfajták kinemesitésének kiemelkedő jelentősége van az egyre inkább stratégiai fontosságú mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben, a belföldi ellátásban és az exportban. A magyar mezőgazdaság sok szempontból imponáló eredményei szoros kapcsolatban vannak a nemzetközileg elismert szinvonalu nemesitői tevékenységgel, amely uj, kedvezőbb tulajdonságú fajták kialakításához vezet. Az sem képezi vita tárgyát, hogy az uj fajták létrehozása idő- és munkaigényes, magas szintű szellemi tevékenység, amely jelentős anyagi ráfordítást igényel. Ezért indokolt és szükséges intézményesen gondoskodni a növénynemesités mint sajátos alkotó tevékenység megfelelő oltalmáról és ösztönzéséről. Az uj növényfajták jogi oltalmának kialakulása azonban Magyarországon is csak hosszú idő után követte az ipari ta-29
