Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
II. Az uj növényfajták jogi oltalmának kialakulása nemzeti és nemzetközi szinten
A 70-es évek végétől ugyanis a növénynemesités terén is egyre fokozódó jelentőséget nyertek a nemzetközi kapcsolatok. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság fajtaigénye nagyobb a hazai növénynemesités kibocsátó kapacitásánál és ezt a viszonylagos fajtahiányt külföldi fajták honosításával lehet pótolni. Másrészt az erőteljes magyar fajtaelőállitási tevékenység szükségessé tette a magyar nemesitési eredmények külföldi oltalma feltételeinek javitását. A fajtaváltás meggyorsulása a nemzetközi munkamegosztást soha nem tapasztalt méretűvé fejlesztette, s ennek eredményeként a nemesített növényfajták országok közötti forgalma megnőtt. Ennek megfelelően Magyarország a 70-es évek végétől fokozódó érdeklődést kezdett tanúsítani az uj növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény iránt. 1982-ben a magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az Országos Találmányi Hivatal elnöke megkeresésére az UPOV Tanácsa olyan álláspontot foglalt el, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak az Egyezmény rendelkezéseivel, ezért Magyarország jogosult arra, hogy csatlakozási okiratát letétbe helyezze az UPOV főtitkáránál. Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1983. évi 14. sz. törvényerejű rendelettel kihirdette az uj növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezményt és az a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1983. évi április hó 16. napján lépett hatályba. Az Egyezmény célja, hogy elismerje és biztositsa az uj növényfajta nemesitőjének illetőleg jogutódjának /a továbbiakban: nemesitő/ jogát és e célra az Egyezményben részes államok uniót /sokoldalú együttműködési közösséget/ alkotnak /francia nyelvű elnevezésének rövidítése: "UPOV"/. Az Egyezmény szerint az uniós tagállamok a nemesitői jogot akár sajátos oltalmi forma, akár szabadalom megadásával ismerhetik el. Ha egy állam az oltalom mindkét fajtáját előirányozza, ugyanarra a növénytani nemzetségre vagy fajra azonban csak az egyiket Írhatja elő. 23
