Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

I. Az uj növényfajták állami minősitése és gazdasági jelentősége

a fajta szerepét az átlagtermés növekedésben szintén 50%-ra becsülte.

Balia L. szerint /Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatási eredményei 1981-1985/ búzánál a fajta szerepe a termésátlag növekedésében 45,6% és 54,4% az agrotechnikai fejlődésnek tulajdonítható.

A fentiekben leirtak mellett ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 20 évben egyes növényfajok '- pl. búza, kukorica - termésátlaga megduplázódott Magyarországon, akkor a minősített fajták jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében egyértelmű.

A termésátlag növeléshez hasonlóan az uj minősített fajták jelentősen hozzájárulnak a termék minőségének a javításához. /Pl. a búza sütőipari minőségének, a napraforgó olajtartalmának növeléséhez. / A jobb minőség könnyebben eladható és magasabb árat fizetnek érte. Pl. az Európai Gazdasági Közösség országaiban a minőségi búza és a közönséges búza áraránya 174:100 és ezt a piaci igényeknek megfelelően tovább akarják javitani.

Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a betegségeknek, kártevőknek ellenálló - rezisztens - fajták nemesítése .

A rezisztens fajták jelentősége többirányú. Egyrészt jelentős költség megtakaritás érhető el. Pl. a szőlőt a mi viszonyaink között általában 10-15-ször szükséges permetezni, mig rezisztens fajta esetében 3-5-szöri permetezés is elegendő.

13