Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
A Japán Szabadalmi Hivatal Vizsgálati Irányelvei alapján a mikroorganizmusok szabadalmazhatok; a növényfajták szabadalmi oltalomból való kizárása nem közvetlen, nem jelenik meg a szabadalmi törvényben, hanem annak eredményeként valósul meg, hogy a szabadalmazhatóság egyes feltételeinek a növényfajták nem tesznek eleget. "Mikroorganizmusra vonatkozó találmánynak" tekintik pl. a virusokra, állati és növényi sejttenyészetekre, génekre és vektorokra vonatkozó találmányokat is és a letétbe helyezés mellett kötelező a mikroorganizmus előállítására irányuló eljárás ismertetése a leirásban /T. Ishida: Uj fejlemények a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalma területén Japánban. A 6. AIPPI-MIE Konferencián elhangzott előadás, Budapest, 1985./ Különösen figyelemre méltó jelenség a japán joggyakorlat hajlékonysága, amely megnyilvánul pl. a rekombináns DNS technológia termékeivel kapcsolatban a fizikokémiai azonosítás helyett a funkcionális jellemzés lehetőségének mérlegelésében, az "úttörő" és a "kiválasztási" /továbbfejlesztési/ találmányok oltalma terjedelmének méltányos meghatározásában, az újdonság elbírálásában /a technika állásához tartozó hivatkozások kombinálásáról mint elbírálási módszerről való lemondásban: I. Takano: A biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos problémák egy kutató szemszögéből. A 6. AIPPI-MIE Konferencián elhangzott előadás. Budapest, 1985./ Az egyes biotechnológiai találmányok elbírálása során problémákat okozó "gyakorlatban való alkalmazhatóság" /reprodukálhatóság/ ismérv tekintetében a bejelentő számára kedvező feltételek kialakulása várható annak a hivatali gyakorlatnak az alapján, amely szerint uj kémiai eljárásokra szabadalmat ad a Hivatal, ha lehetőséget lát ezen eljárások jövőben való hasznosítására, még akkor is, ha a bejelentés napjának megfelelő technológiai szinten hasznosítás nem lehetséges. 103
