Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)

VI. A biotechnológiai találmányok oltalma

az antranilát szintáz enzim tevékenységét gátolják, az át­alakulás előtt/. Vonatkozik továbbá a találmány az ilyen enzimeket kódoló génekre, valamint az uj gének és enzimek felhasználására irányuló eljárásokra. A találmány szerinti további termékek közé tartoznak a növények, növényi szöve­tek és magvak, amelyek az ilyen analógokkal szemben ellen­állást mutatnak és triptofán túltermeléssel jellemezhetők, az analógnak ellenálló antranilát szintáz enzimet kódoló gének kifejeződésének eredményeként. Megállapítható tehát, hogy az állatfajtáktól eltekint­ve - amelyek szabadalmazhatósága a. Diamond v. Chakrabarty döntés alapján elvben ugyancsak lehetségesnek tűnik, de amelyek vonatkozásában a "kellő részletességű leirás" biz­tosítása mint szabadalmazhatósági kritérium kielégítése nehézséget okozhat - a teljes biotechnológiai "termék" ka­tegória oltalmazható. Az "eljárás" kategóriába sorolható biotechnológiai találmányok szabadalmazhatóságának elbírálása nem vet fel különleges problémákat. Érdeklődésre számot tartó tény, hogy egy magyar elsőbbséggel tett bejelentésre /1978. no­vember 13., G0-1430/ az Egyesült Államokban már 1981. ok­tóber 13-án szabadalmat adtak /4,294,927; Genetikai eljá­rás antibiotikumtermelő Micromonospóra törzsek előállítá­sára; Gyógyszerkutató Intézet, feltaláló: Alföldi L. és társai/. A probléma - spektrum szélességének felmérése érde­kében tanulságos az 1973-ban létrejött Európai Szabadalmi Egyezmény /tagországok: Ausztria, Belgium, Franciaország, NSZK, Görögország, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Nagy-Britan­­nia/ és az annak alapján kialakult joggyakorlat rövid elemzése. 99

Next

/
Thumbnails
Contents