Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A burgonya nemesítése és szaporítása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 65 fontos. A felhasználható vadfajok ismeretesek (Solanum demissum, S. acaule). Magától értetődik, hogy a termésbiztonság a nemesítő telep, illetve körzetének éghajlati viszonyaitól függően más-más élettani típusú fajtával érhető el. így pl. az alföldi homokvidéken gyors kezdeti fejlődésű, korán gumót kötő fajtáknak van jelentősége, amelyek a téli és tavaszi csapadékot kihasználva jó termést adnak, másrészt olyan fajtáknak, amelyek a nyári száraz periódust átvészelik, és az őszi kedvező körülmények között - nagy regenerációs képességgel rendelkezve - gumót kötnek, és nagy termést hoznak. Szabolcsi viszonylatban, pl. ipari fajtáknál jelentős a kisebb fagyokkal szembeni ellenállóság, korán beköszöntő szeptemberi dér ezek fejlődését nem zárja le, a keményítő hozam így jelentősen fokozható. Teichmann Vilmos burgonya anyatöveket bírál A betegségek közül a burgonyavésszel (Phytophthora infestans gombával) szemben már kiterjedt nemesítés folyt. A gombával szemben nemcsak a valódi, hanem a látszólagos rezisztenciának is szerep jut. Ez az ide vonatkozó irodalom szerint legtöbbször abban áll, hogy a fajta fejlődési ritmusával elkerüli a fertőzést, pl. késői fajták érzékeny állapotukkal nem esnek bele a
