Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A burgonya nemesítése és szaporítása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 61 anyagával a fentebb ismertetett szabadföldi rezisztencia vizsgálatokat továbbra is végezzük. A laboratóriumi és üvegházi rezisztencia vizsgálatokat a szaporító kertben elhelyezett ’D’ klónokkal kezdjük. A ’D’ kiónok laboratóriumi, illetve üvegházi rezisztencia vizsgálatához az ’A’B’-’C’ kiónok szabadföldi növényegészségügyi megfigyelései szolgáltatják az alapot, és az eredményeket mindig összevetjük a további szántóföldi kísérletek eredményeivel. A laboratóriumi és üvegházi vizsgálatoknak kettős célja van: 1. egzakt fertőzésekkel a kiónok rezisztenciáját megállapítani (kórokozók tisztatenyészetével, a kórokozók optimális körülményeinek biztosításával), 2. a szabadföldön latensen maradó, vagy nem eléggé kifejező szimptómákban mutatkozó betegségeket próbanövényekre való átoltással, illetve a szükséges környezet megadásával felismerhetővé tenni. Vegetatív hibridizáció A szovjet eredmények bizonyítják, hogy nemcsak elméleti, biológiai szempontból van jelentősége, hanem konkrét nemesítési célok elérésénél is nélkülözhetetlen módszer. Felhasználható: 1. keresztezésre a pollensteril kultúr fajták között, 2. vadfajokkal való keresztezésnél, az egyéb Micsurinmódszerekkel (pollenkeverék, vegetatív közelítés, stb.) kombinálva, 3. irányított nevelésre, (mint mentor-módszer a hibridek valamely kívánt tulajdonságainak megerősítésére). A technikai keresztülvitelre vonatkozólag a szovjet irodalomban bőséges adat található, úgyhogy ezt nem ismertetem. Klónszelekció, kiválogatás a szövetek genetikai különbözőségének felhasználásával Jelentősége: alárendeltebb az előbbi eljárásoknál, és korlátoltabb eredmények érhetők el vele, de feltétlenül felhasználandó
