Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A rozsnemesítés vázlata
Teichmann Vilmos élete és munkássága 51 Horn Miklós hozzászólása Teichmann Vilmos előadásához Véleményem szerint a rozs nemesítésénél a kiindulási anyag fogja meghatározni a megfelelő metodika alkalmazását. Más úton kell elindulni, ha kész fajtából kiindulva egy hazai viszonyoknak megfelelő, akklimatizált fajtát akarunk előállítani - ez történik Kisvárdán - és más úton kell haladnunk, ha tájfajtából idegen fajták és származékok bekeverésével állítunk elő új fajtát - amint ez annak idején a Lovászpatonai rozsnál történt. Az első esetben a Kisvárdán alkalmazott módszert helyesnek találom. A második esetben igyekeznem kellett a régi felfogásnak megfelelő, egyöntetű homogén fajtát előállítani. Itt egy bizonyos határon belül mozgó rokon tenyésztést kellett alkalmazni, hiszen az első években a kísérleti parcellák úgy voltak, mint az orgonasípok, ott volt minden nagyságú és típusú alak. Ezekből kellett egy egyenletes fajtát előállítani. Ha megnézzük a ‘B-C’ törzseket, alig lehet benne morfológiailag különbségeket találni, a fajta kiegyenlítettnek mondható, amennyiben idegen beporzóknál erről egyáltalán lehet beszélni. Amikor egy kiegyenlített fajtát kaptam, igen kellett vigyáznom, hogy a további nemesítés folyamán a rokon tenyésztés káros hatása ne lépjen fel. Az idei országos fajtakísérletek eredményei bizonyítják, hogy ez bizonyos mértékben sikerült, a Lovászpatonai rozs a legtöbb esetben első helyen áll. Ez annak köszönhető, hogy az utolsó tíz évben sok ’A’ parcellával dolgoztam, a kísérletek hosszú téglalap alakú ágyakban voltak elhelyezve, így az összevirágzás bizonyos mértékben meg volt akadályozva, ezenkívül az ágyak nem izolálva, hanem mindig elit maggal voltak körülvéve, így tehát pollen bőven állt rendelkezésre, éspedig sok típusnak keverékéből. Ezeket szem előtt tartva átvettem a szovjet nemesi tőknek azt az eljárását, hogy a bevált ’D’ törzseket nem viszem tovább mint szuperelit vetőmagot összeöntve a saját gazdaságban, hanem ezeket külön-külön, az ország különböző részein a kísérleti gazdaságokban szándékozom elszaporítani, és csak azután a telepen összekeverve, mint elit mag kerül forgalomba. Az így elszaporított ’D’ törzsekből eliteket is szándékozok kiemelni, hogy minél több biotípus kerüljön az ’A’ törzsek közé. Ezenkívül kiemelem az elit anyanövényeket a múlt évi megmaradt félmagmennyiséggel vetett, ún. elit nyerő parcellákból.
