Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A rozsnemesítés vázlata
Teichmann Vilmos élete és munkássága 47 helytelen elnevezés; nem azt jelenti, hogy pontosan a felét kell elvetni az elit növény magvának, hanem lehetőség szerint kevesebbet, hogy az ‘A’ törzsek bírálata után a további szaporításra minél több tartalék anyagunk legyen; viszont annyit mégis el kell vetnünk, hogy az elbírálás biztos legyen. Az ‘A’ törzseket, az elit növény magvainak első felét szemenként kézzel vetjük úgy, hogy minden tizedik ‘A’ törzs után egy átlagos törzs populációból álló standard fajta kerül. A törzsek tenyészidő alatti bírálata után feltétlenül növény egyedenként végzünk növény, kalász és szembírálatot. Az ’A2’ törzseket az elit növény magvainak másik fele képezi, az elvetett tartalék anyag. Ez többnyire kevés ahhoz, hogy kísérletszerűen legyen elvetve, csak a következő évi szaporításban kerül szigorú megfigyelés, bonitálás és irányított beporzás alá. Természetesen azonban az ’A2’ törzseknél is, a szántóföldi megfigyelés alapján megmaradt törzseknél növényegyedenkénti bonitálást, kalász és szembírálatot végzünk erősen negatív szelekcióval. Jelenlegi módszerünk szerint az ’A2’ törzseket klónozásba visszük. A jónak bizonyult ’Ai’ törzsekből július végén, augusztus elején szemenkénti vetést végzünk hidegágyba. Egyszeri tőosztást végzünk hidegágyban, másodszori tőosztáskor pedig - szeptember második felében - minden klón végleges helyére, szabadföldre k rül Egy<?gy szemből tíz-tizenöt növényt nyerünk, ezt egymás mögé ültetjük, az egyes kiónok pedig egymás melletti sorokba kerülnek kapás művelésre. A sor- és tőtávolság 60x60 cm volt, így keresztben és hosszában fogaterővel tudtunk kapálni. Ez a sor- és tőtávolság azonban túlságosan nagynak mutatkozott, úgyhogy 40x40 cm-re csökkentjük. Az egyes kiónok között a tenyészidő alatti megfigyelés alapján már virágzás előtt szelektálunk, majd beéréskor minden egyes klón növényenként részletes kalász- és szembírálaton megy keresztül. A klónozás jelentőségét röviden a következőkben foglalhatjuk össze; • Az eddigi rozsnemesítésben az elit anyatövek utódbírálata egészben történt, vagyis az egyes anyatövek utódai vagy teljes egészében kiselejteződtek, vagy teljes egészében továbbnemesítésre kerültek, de akkor is növényegyedenkénti elbírálás alapján. Mint kölcsönösen megporzó növénynél, azonban a jó fenotípussal negatív anyag is ment tovább; ez
