Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Teichmann Vilmos a kortársak szemével
Teichmann Vilmos élete és munkássága 206 többi szakember irányításával kísérleteket is állítottunk be. Rettenetes körülmények között beindult az élet, megindult az építkezés, de az emberekben nehéz volt a lelket tartani. Ha jól emlékszem, Donát Ferenc, a Központi Bizottság titkára intézte el, hogy visszajöjjön Teichmann Vilmos. Teichmann Vilmos irányításával 1948-ban hatalmas építkezés kezdődött, és megpróbáltuk a fegyelmet visszaállítani. A rozzsal vetett szöszösbükkönyt silóztuk, hogy a 22 tehénnek a takarmányt biztosítsuk, amikor Teichmann Vilmost feljelentették, mondván, hogy besilóztatja a gabonát, amikor a nép éhezik. Jött az államvédelem, és mint fiatal szakember, én voltam a koronatanú. A kisvárdai, nyíregyházi és a debreceni első tárgyaláson még tanú voltam, de a debreceni második tárgyaláson, bűnpártolás miatt, Teichmann Vilmos mellett már másodrendű vádlottként szerepeltem. A második tárgyalásra úgy mentünk, hogy nem engednek haza bennünket, hiszen a tárgyalások 1948-49-ben a Rajk-per idején voltak. Teichmann Vilmos nagyon csendesen viselte a megpróbáltatásokat. Mikor jöttünk haza, maga a védőügyvéd jegyezte meg, hogy nem volt szükség a védőbeszédére, de figyelmeztetett, hogy túl könnyen fogom fel az életet, hiszen abban az időben két ember egybehangzó tanúvallomása alapján könnyen halálra ítélték az embereket. Politikai áldozat lettem, mert kitartottam Teichmann Vilmos mellett, de nem tudtam azt a hitványságot elviselni. Még a tárgyalások alatt elhatároztam, ha nem tartóztatnak le, elhagyom a telepet. A tárgyalások után szüléimét és feleségemet hátrahagyva egy hátizsákkal Budapestre mentem, és a Soroksári Állami Gazdaságban dolgoztam egy évig, majd a Balkányi Állami Gazdaságba kerültem. A kapcsolatom nem szakadt meg Teichmann Vilmossal, hiszen a Balkányi Állami Gazdaság a kezdetektől fogva aktív szerepet vállalt a Kisvárdán nemesített fajták és kiónok felszaporításában, vetőmagforgalmazásában. Az eddigiek során elsősorban a burgonyáról volt szó. Teichmann Vilmos azonban foglalkozott más növények nemesítésével is. Sokoldalú felhasználhatósága miatt kiemelt jelentőséget tulajdonított a napraforgó-nemesítésnek, hiszen szára építkezésre és fűtésre egyaránt felhasználható, magját pörkölték, vagy olajat sajtoltak belőle, hogy hideg téli napokon a szegény ember családjának is legyen zsiradék a főzéshez.
