Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
Kisvárdai emlékeimből
Teichmann Vilmos élete és munkássága 198 személyesen ismertem; időnként meglátogatta szüleim házát Szélmezőpusztán, Mezőlak mellett, ahol apám egyik kollégája, Rosenberg Viktor volt a mezőlaki fajták nemesítője. Apám, Rédei Kálmán is foglalkozott, fél kézzel, növénynemesítéssel. Közölt is a huszas években, a köztelekben kukorica fajtakeresztezésekkel előállított bőtermő hibridekről. Fruwirth is visszahúzódó ember volt, teljes életét, energiáját a tudománynak szentelte. Fruwirth alapította meg a mai ZEITSCHRIFT FÜR PFLANZENZÜCHTUNG-ot és 1905 és 1925 között 7 kiadást ért meg több kötetes növénynemesítési kézikönyve. Ez volt az első rendszeres, alapos, modem növénynemesítő kézikönyv. Sokkal hasznosabb mint Liberty Hyde Bailey korábban közölt úttörő kötete, vagy a Hugo de Vries később megjelent munkája. Fruwirth viszonylag kevés gyakorlati munkát végzett, mert nem igen voltak meg hozzá az anyagi feltételei. Elméleti hatása azonban óriási volt, de elismerést sohasem kapott annak arányában, éppen úgy, mint Teichmann Vilmos. Vili bácsi nemesítői módszere Jánossy Bandi, aki egy ideig Baross László gyakornoka is volt, mesélte, hogy hogyan választotta ki a híres József Főhercegi jószágkormányzó a világszerte még ma is emlegetett búza törzseit. Baross gyönyörű ménes birtoki fogatán kihajtatott a tenyészkertbe. A bakon ült a kocsison kívül régi megbízott szakaltisztje is. Lassan haladt a hintó, és a dohányzó jószágkormányzó úr figyelmesen bonitálta az új ramschokat meg törzseket anélkül, hogy leszállt volna. Szűkszavú ember lévén csak sercentett egyet az ülésből, ha valami megnyerte tetszését. A szakaltiszt ezt nyomban feljegyezte a megfigyelő könyvben. Baross ■ László intuitív géniusza, a szokatlan módszer ellenére, a magyar nemesítés legnagyobb sikereit alkotta. Teichmann Vilmos hozzáállása merő ellentét volt igen sok tekintetben. Ő egész idejét a tenyészkertben vagy a laboratóriumban töltötte. Minden feljegyzést maga végzett. Megfigyelő könyvei a rendszeresség, szervezettség és gondos tervezés paradigmájaként szolgálhatnak. Minden elit növényt úgy számozott meg, hogy utódnemzedékeit a legegyszerűbben és leggyorsabban azonosítani tudja évek múltán is. Minden oldalra
