Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A nemesítői hagyományok ápolása
Teichmann Vilmos élete és munkássága 160 Nagykállói Állami Gazdaságokat, megteremtve a kutatási eredmények hasznosításának személyi és tárgyi feltételrendszerét. A Kisvárdai Kísérleti Gazdaság üvegháza 1953-ban A nemesítés fejlesztésével párhuzamosan nő a Kisvárdai Kísérleti Gazdaság, hiszen a 142 katasztrális holdas Diener birtokot 1954-ben 228 hektárra, majd 1960-ban 304 hektárra növelik. Kisvárdán sohasem hiányzott a kezdeményezőkészség. Mizsák Pál, Teichmannn Vilmos tomyospálcai munkavezetője kezdetektől fogva segíti a telep munkáját, de 1948-tól kezdve egyre több fiatal kutató kerül Kisvárdára. Hankó József mellé többek között Rédei György, Vágó Mihály, Borús József. 1954- ben létrehozták a Vetőburgonya-Szaporító Osztályt, hiszen újra minősítették a Gülbaba, az Aranyalma és a Margit fajtákat. A kutató munkát az egész országra kiterjedő szakmai együttműködés jellemezte, és a telepen egymás után nemesítették a térség fejlesztése szempontjából fontos növények fajtáit. A telep kollektívája a tudományos ismeretterjesztésben is meghatározó szerepet játszott. Hazai és nemzetközi tudományos tanácskozások mellett tanfolyamok és szakmai bemutatók sokaságát szervezi meg. A telep kutatói ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok rendszeres előadói voltak. Az évek folyamán számos fiatal
