Lazányi János (szerk.): Teichmann Vilmos élete és munkássága (Nyíregyháza, 1998)
A Kisvárdai burgonyanemesítő és Vetőburgonya-szaporító Osztályának 1955. évi jelentése
Teichmann Vilmos élete és munkássága 147 százalékkal adtak többet, mint 60-70 kg vetőmagmennyiségek. Tehát általánosságban kimondhatjuk, hogy a legmegfelelőbb vetőmagmennyiség 60-90 kg között változik. Késői és gyenge táperejű talajon való vetéskor mindig - a megadott 60-90 kg között - több vetőmagot vessünk, mint korai és gazdagabb táperejű talajoknál. 2. Műtrágyázási kísérletek két évi eredményei a következőkben foglalhatók össze: Az nitrogén műtrágya termést fokozó hatása a leginkább sovány homokon érvényesül, minél gazdagabb a talaj tápanyagokban, hatása annál kevésbé érvényesül, (pl.: csillagfürt főnövénynek vetett zöldtrágya után a nitrogén műtrágya csak alig 1-2 százalékkal adott a kontroll parcellánál több termést). A kálium műtrágyák egyik évben sem bizonyultak termésfokozó hatásúaknak. A foszfor műtrágyák egymagukban csak kevéssé, viszont nitrogén műtrágyák szintén a gyengébb talajokon hatásosabbak. 3. Vetésmélységi kísérletekben a különböző mélységű vetések (2, 4, 7 cm) között alig van különbség. Ezért azt mondhatjuk, a túl sekély (2 cm-nél sekélyebb) és túl mély (7 cm-nél mélyebb) vetések kivételével 2-7 cm mélységig nincs terméskülönbség. Tehát a határok között nyugodtan igazodhatunk a talaj nedvességi állapotához, azaz száraz és laza vetőágy esetében mélyebben, viszont nedves és tömődött vetőágy esetében sekélyebben vethetünk.
