Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
Hangrögzités
Az egyiptomiad nagy kőtömböket fűrészeltek, tadtak kovácsolni, üveget fújni. Akárhány egyiptomi asztalosszerszám - véső, faró - alak« ja a maival egyezik. A bronzkor embere sarlóit öntötte, majd hidegen Kovácsolta, l.e. 800-ból egyiptomi ábrázolás esztergályozást mutat, amit a kínaiak, indiaiak is ismertek. A rómaiak az ajtózárakat, lakatokat ismerték, zárlakatosaik voltak /Saalburgban i.u. 121-260-ból finom kivitelű asztalosszerszámokat találtak/ Ugyancsak jól kialakított orvosi műszereik is voltak, kovácsszerszámaik - hossza karok, lapos csőr, akár a mai kovácsfogóknál. A harangöntés, ágyuöntés, ágyufurás, majd a kerekes órák megjelenése, később a hajózási műszerek készítése is kifejlesztette a kézműipart, fegyverkovácsok, hintókovácsok, hajóácsok, patkolókovácsok stb. dolgoztak. Régi műszaki könyvekben - Így J. Besson: Theatrum instrumentorum et machlnarum" Leipzig 1578. megtaláljuk a fujtatót, a kovácstüzhelyt, sőt a gépkalapács nyomait. A forgómozgást alakították át kalapácsot működtető mozgássá. A csavarmenetvágás előbb reszelővei, hidegvágóval történt, majd feltalálták a menetfurót, menetvágót, s a nagyobb méretű meneteket esztergapadon vágták. A gőzgépek megjelenése tette sürgős szükséggé a nehéz tárgyak megmunkálására is alkalmas szerszámgépek kidolgozását. A gőzgép és az ágyugyártás, hadifelszerelések készítése egyre pontosabb és számosabb szerszámgépet követelt a feltalálóktól. A bányászatban szükséges felvonók, szivattyúk, szállítóeszközök készítése, a malmok felszerelése kiterjedt mesterségbeli tudást kívánt. Ma már alig lehet elképzelni azt a mesterségszeretetet, amivel a régi mesterek dolgoztak akkor, amikor a munkaidővel senki sem törődött, maga a mester éppúgy dolgozott látástól vakulásig, mint a legénye vagy inasa. A vizerőt felhasználták nemcsak malmok, hanem hengerművek hajtására is csakúgy, mint keretfűrészek hajtására. A tömérdek malomfelszerelés elkészítéséhez szükséges deszka, palló, gerenda a patakokon kelepelő fűrészmalmokból származott. A fel- és alájáró "keretfürész" - Gatter - ma is úgy működik, mint ahogy Villard de Honnecourt valamikor a középkorban megrajzolta. Az esztergályos a kést kézzel - karral - tartotta és csak a XIX. században került használatba a csavarorsóval mozgatott késtartó "szupport*. Először az órások használták. A szerszámokkal együtt fejlődött a műhely! méréstechnika is. Amlkor tömegben kezdték gyártani - elsősorban fegyvert - bevezették az "idomszereket", az előre pontosan elkészített gyűrűket, hengereket. A nagy hajóalkatrészek megdolgozására találta fel Hasmyth a gőzkalapácsot. fogaskerekek fogainak kivágására szolgált - és szolgál - a marógép, sik felületek, hornyok kivágására a gyalugép, függőleges síkban egyenes vonalon vágja ki a forgácsot a vésőgép. 72
