Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Hangrögzités

Érdekes műszaki probléma volt a csövek fúrása. Birin?*uccio:"Pirotechnika" c. müvében Írja le a XVII. században az ágyuöntés és fúrás technológiáját.

A hátultöltést a XIX. században vezették be. Úgynevezett lövegzárak alakultak ki /dugattyús, csavar és ékzár/, amelyek nyitásával a csövet hátulról meg lehetett tölteni.

Az elsütéskor keletkezett visszalökő erőt sokféleképpen fékezték.

A XIX. század végén feltalálták a hátrasikló ágyút. Hidraulikus szerkezet fékezte a csövez. Lényegében a mai napig használatban van.

Az ágyucsöveket évszázadokig bronzból, majd a Krupp-féle tégelyacél bevezetése óta acélból gyártják. A csövek nagyra nőttek. A második világháborúban 80 cm körüli űrméretű csövek is voltak.

Az első világháború alatt alkalmaztak először meredek röppályás aknavetőt.

A második világháborúban vezették be ismét a hátrasiklás nélküli löveget. Ennél a hátraxelé kifuvó gáz reakcióereje tart egyensúlyt a visszalökő erővel. Az ilyen lövetek könnyűek, de teljesítőképességük kisebb.

A kézifegyverek előbb ugyancsak elöltöltők voltak. Az elsőket Kanóccal sütötték el. A XVII. században kerekes zárat használtak. Óramüszerűen lepörgő kerék tűzkőhöz surlódva szikrákat hányt a "serpenyőbe“.

Hagy lépés volt a durranóhigannyal töltött gyutacs bevezetése, ez már esős időben is működött, azután a hátultöltés, majd a gyujtótü /ütőszeg/ feltalálása. Ezután az ismétlő és automata fegyverek következtek.

Az ismétlőpuskák között hires volt a Mauser, és a magyar hadseregben is alkalmazott Mannlicher.

A pisztolyok fejlődése hasonló a puskáéhoz. A forgópisztoly Sámuel Colt találmánya, a múlt század közepén jelent meg. A "Vadnyugat" meghódítása Colt revolverekkel történt.

A géppuskák, automatapisztolyok, puskák megjelenése a harcmodor és hadviselés fejlődésére nagyban hatott.

A lövedékek kezdetben tömör kő és vasgolyók voltak, azután az apróbb vasdarabokból álló kartács jelent meg élő célok elleni küzdelemben.

Tüzérségi robbanóanyagok között az ekrazit - pikrinsavszármazék - és a trinitrotoluol /trotil/ a legfontosabbak.

Az első világháború alatt alkalmazták a harcigázokat is. Ismertetésük minden légó-utasitásban megtalálható. Az ingerlő, mérgező és maró hatású gázok mellé az idegméreg is bevonult, de a második világháború során egyiket sem alkalmazták.

70