Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)

Hangrögzités

A FÉNYKÉPEZÉS ÉS A FILM

1939-b«n ünnepelték a fényképezés százéves jubileumát. Nen nagy idő a művelődéstörténetben, de kevés találmány futott be szédületesebb karriert, aint a fényképezés, majd később a film. Az életet ma már el sem tudnánk képzelni a fénykép és mozi, tv-film nélkül. A mindennapi életben, tudományban, hadviselésben, a civilizáció minden területén óriási jelentősége van a fényképezésnek és mozifilmnek.

A fényképezés históriája

A fényképezés történetét e jegyzet egyik szerzője, Horváth Árnád irta meg "Camera Qbscura" c. /Táncsics Kiadó, 1965/ könyvében. Ilagyar nyelven ez a legnagyobb összefoglaló munka, amely igen sok illusztrációval, sok kultúrtörténeti érdekességgel mutatja be a tárgyat.

Hem Írjuk le ezúttal a valódi fényképezés előtti próbálkozásokat, az ezüstnitráttal, a növényi levélzölddel, ezüstkloriddal és más vegyszerekkel való kísérletezéseken, a régi sötétkamarákat, vetitőkészülékeket.

Fényhatások rögzítésére a fény kémiai hatását lehet felhasználni. Az ezüstsók ugyanis fény hatására elbomlanak és a színtelen ezüstnitrát megfeketedik. Ezt tanulmányozta Johann Heinrich Schulze /1687- 1744/ és sikerült is árnyképet készítenie, de minthogy rögzíteni nem tudta, kísérleteit abbahagyta.

A fényképezés első nagy úttörője a francia Nicéphore Niépce /I765-I8I3/. Ö a bitumen fényérzékenységét figyelte meg, és tulajdonképpen a litográfiát akarta tökéletesiteni. Eljárása azonban - amint az hosszú időn át folytatott kísérletezése során bebizonyosodott, nem volt alkalmas továbbfejlesztésre. Kétségtelen, hogy a rögzített kép - tehát a fényképezés - feltalálójának öt kell tekintenünk.

Hiépce L.J.M. Daguerre /1787-1851/ francia díszlettervezővel társult. Daguerre találta fel a múzeumokban ma is bemutatott diorámát /festett háttért/ makett előtér, felhők stb. együttesen a valóság illúzióját keltik,

Daguerre jódgőzökkel kezelt ezüstlemezre fényképezett, a képet higanygőzzel állandósította. így keletkezett a daguerreotip.

Vájjon társadalmi szükség volt-e a fényképezés? Igen, az volt a legteljesebb mértékben. A gazdagok, nemesek megfestették arcképeiket.

6b