Horváth Árpád - Pap János: Technikatörténet. 2. kiadás (Budapest, 1970)
Az olvasóhoz
AZ OLVASÓHOZ írók, tudósok, kutatók, érdeklődő olvasók gyakran meglepő kérdésekkel fordulnak könyvtárosainkhoz* Egy-ogy találmány, ipari eljárás, szabadalom múltja iránt érdeklődnek, vagy a technikai tudományok egyes fejezeteinek kialakulásáról szeretnének többet tudni* Könyvtárosaink nem minden esetben tudnak egyértelmű választ adni, esetleg csak időrabló utánjárással tudnak a kérdésre feleletet adni* Ha azonban a technika és a műszaki irodalom történetében járatósabbak lennének a megkérdezettek, könnyebb lenne az elindulás, eligazodás* Szt az eligazodást iparkodik jegyzetünk negkönnyiteni* A technika története mint tudomány voltaképpen a huszadik század igényéből alakult ki* A műszaki tudományok fejlődése során kiderült, hogy a jelent jól megérteni és a jövő perspektíváját meglátni csak*úgy lehet, ha a technikának és irodalmának múltját is legalább főbb vonalaiban ismerjük* lnnék a tudománynak nincsenek hagyományai, hiszen - bár régi dolgokkal foglalkozik - maga a tudomány fiatal* Teljes kibontakozásáról még hosszú ideig nem beszélhetünk* Ifiivelői nagyon gyakran lelkes műkedvelők, hiszen "szakmabeli" ebben a tudományban voltaképpen nincsen* A mérnök modern szemléletű, a mai történésznek pedig a technikai meglátása hiányzik* Íz - felsőoktatási rendszerünkből következően - még hosszú ideig Így lesz* A technikatörténet hivatalos művelői ez idő szerint a műszaki múzeumok tudományos dolgozói* Itt mérnökök, történészek dolgoznak, számos érdekes és értékes tanulmányban számolnak be eredményeikről* A múzeumokról és kiadványaikról okvetlen szólnunk kell* A technikatörténeti kutatásoknak nemcsak kulturális, vagy ahogy sokan szívesen emlegetik, "kuriózum" jellege van. A technika története lényeges hatással lehat a műszaki fejlesztésre, mivel a technika története nemcsak a termelőeszközök története, hanem a termelési technológia története is* A régi technológia, sőt a sikertelen kísérletek ismerete is befolyásolhatja a műszaki fejlesztést* Erre csak egy példát: Henry Bessemer angol feltaláló /1813-1893/ acélgyártási szabadalmában az oxigén alkalmazása már szerepelt. Bessemer idejében azonban az oxigént kezdetleges módon állították elő, túl drága volt ahhoz, hogy az acéliparban alkalmazzák. Ám a Bessemer-féle eljárás - nevezzük tec^inikatörténeti anyagnak - a nagyüzemi oxigéngyártással együtt feléledt, s az oxigén használata az acélgyártásban majd egy évszázaddal a feltalálás 5
